„Mi valamennyi, üldöztetés elől menekülő külföldi embertársunk részére biztosítani kívánjuk a nemzetközi védelmet, biztosítani kívánjuk azt, hogy az ország befogadó legyen a számukra, de természetesen a szervezett bűnözői köröknek nem kívánunk utat engedni sem Magyarországra, sem schengeni kötelezettségünk alapján Nyugat-Európa vagy Észak-Európa területeire” – fogalmazott a belügyminiszter.
Pintér elmondta, hogy a magyar menekültügyi szervezet húszéves gyakorlatra tekint vissza. Felidézte: a kezdet nehéz volt, mert „nem voltak sem jogszabályaink, sem gyakorlatunk ezen a területen, mindössze a lelkiismeretünkre és a jó érzésünkre hagyatkozhattunk”, hogy mi a teendő. Hozzátette: ma már vannak törvényeink és a nemzetközi gyakorlatra is támaszkodhatunk.
Hangsúlyozta: az ország geopolitikai helyzetéből adódóan nem könnyű a helyzetünk, délről, délkeletről és keletről jövő migrációs hullám is nyomást gyakorol ránk, s ettől a schengeni határok révén nem csak Magyarországot, hanem az Európai Unió tőlünk nyugatabbra, illetve északabbra fekvő országait is védenünk kell. Pintér Sándor elmondta: a kormány támogatja, hogy az ország – jelenlegi teherbíró képességének megfelelően – racionálisan működő befogadási rendszert működtessen. Hozzátette: „egyfelől biztosítjuk a védelembe vett személyek részére, jelenlegi jogi státuszuk rendeződéséig, az uniós normákban előírt szintű befogadási feltételeket, másfelől biztosítjuk az elismerést a menekültek számára, és az újrakezdés lehetőségét”.
A miniszter kiemelt fontosságúnak nevezte az eljárások gyors és szakszerű lefolytatását, amely csökkenti a költségvetésre nehezedő terheket, ugyanakkor leszámol azzal a bizonytalansággal, amit az érintett külföldiek – mint fogalmazott – sokszor joggal sérelmeznek. Pintér Sándor azt mondta: közös felelősségünk, hogy olyan integrációs lehetőségeket teremtsünk, amelyek elősegítik, hogy a valóban beilleszkedni kívánó menekültek hozzáférjenek az őket megillető támogatásokhoz, másrészt pedig nekik is el kell fogadniuk új hazájuk törvényeit, alapvető értékeit és társadalmi normáit. A miniszter az integráció kulcsának nevezte a magyar nyelv elsajátítását, továbbá képzettség és munkahely szerzését.
Golam Abbas, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság regionális képviseletének helyettes vezetője az ünnepségen arról beszélt: tavaly világszerte mindössze negyedmillió menekült tért vissza hazájába, ez a számadat az elmúlt húsz évben nem volt ilyen alacsony. Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: a kormányzati, illetve a civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága együttműködésének köszönhetően a menekültek kilátásai a világ átlagához képest jobbak, de szükségesnek nevezte egy stratégia, továbbá jogszabály megalkotását annak érdekében, hogy a menekülteket hatékonyabban lehessen a társadalomba integrálni, s ezen erőfeszítésekhez felajánlotta a szervezet segítségét is.
Az ünnepségen bemutatták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által létrehozott távtolmácsolási rendszert, amelytől Végh Zsuzsanna főigazgató elmondása szerint azt remélik, hogy költséget takaríthatnak meg és gyorsabbá válhatnak az eljárások.
(MTI)

Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál