Illés Zoltán tízezres, „félkatonai jellegű” vízügyet akar

Visszaveszi az állam az árvízi megelőzést és védekezést az önkormányzatoktól, az árterületi építkezésre lehetőséget adó jogi kiskaput pedig bezárja – nyilatkozta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A külsős megbízások rendszeréről azt mondta: annak vége, a vízügyi igazgatóságoknak kell elvégezniük a feladatokat.

A 21/2006-os kormányrendelet teszi lehetővé az önkormányzatoknak, hogy amennyiben úgy gondolják, nagyvízi mederben, azaz ártéren is kiadhassanak építési engedélyt. Ezt a passzust, ezt a jogi kiskaput tervezzük kivenni a rendeletből, hogy többé egyetlen önkormányzat se adhasson engedélyt épület elhelyezésére nagyvízi mederben – nyilatkozta a Duna Televíziónak Illés Zoltán szakpolitikus, környezetvédelmi államtitkár.

Emlékezetes: Illés nemrég élesen bírálta Miskolc önkormányzatát és mindazokat a személyeket, akik hozzájárultak, hogy Felsőzsolca és Miskolc között, a Sajó árterében bevásárlóközpontok épülhessenek. Egy újabb engedélyt bíróságon támad meg, a már megépült áruházakat pedig le akarja bontatni az államtitkár. Az ehhez hasonló ügyek is indokolják, hogy az állam visszavenni készül az árvízi védekezést az önkormányzatoktól. Amit eleve helytelen volt évekkel korábban „rálőcsölni” a helyhatóságokra, akiknek se műszaki embere, se berendezései, se szaktudása nincs – hangzott az érvelés. Mind az árvízi megelőzést, mind az árvízi védekezést éppen ezért visszaveszi az állam, aminek Illés Zoltán szerint az önkormányzatok is örülnek.

„Félkatonai” vízügy?

Mindez viszont azt a feladatot is jelenti, hogy az ország lakossága legalább egy százalékának, azaz tízezer embernek kellene nap mint dolgoznia az árvizek megelőzésén – jelentette ki az államtitkár. Ezért a négyezer fős „vízügy” helyett, egy a rendszerváltás előttihez hasonló, „félkatonai jellegű” szervezetet álmodik meg, amely készíti a védelmi terveket, tisztítja a csatornákat, rendelkeznek a szükséges eszközökkel és pénzzel. A sürgős feladatok közé sorolta Illés Zoltán az apróbb munkálatok közül például a záportározók megépítését a Hernád, a Sajó, az Ipoly mentén. Emellett természetesen a nagyobb beruházásokat is tervezni és folytatni kell – hangoztatta.

A szükséges többletforrásokat is megtalálják – ígéri Illés Zoltán. A kormány költségvetéséből többet kell fordítani az árvízvédelemre. Ugyancsak többet kell „kihasítani” ilyen célra a környezetvédelmi államtitkárság büdzséjéből is. A zöldtárca tavalyi, 48 milliárdos keretéből mindössze egymilliárd jutott árvízi célokra. Ezen változtatni kell, akár úgy is, hogy más célokra kevesebb jut majd – nyilatkozta Illés Zoltán. Ezeket a forrásokat az azonnali ügyek és helyzetek megoldására fordítják. Harmadik forrásként jelölte meg azokat a környezetvédelmi pénzeket – például a termékdíjakat –, amelyeket eddig a kormányok nem szedtek be. Ez a kormány beszedi, s így ebből is át lehet csoportosítani vízügyi beruházásokra, illetve fenntartásokra. Jellemzően közepes nagyságrendű és közepes időtávú terveket finanszírozna ebből a zöld államtitkárság. A negyedik bevételi csatornaként megjelölt uniós forrásokat – lévén ezek hosszú idő alatt és kissé nehezen lehívhatók, továbbá előfinanszírozást is igényelnek – inkább a hosszú távú programok megvalósítására szánják.

Illés Zoltán évente tízmilliárd forint körüli összegben jelölte meg azt a nagyságrendet, amelyből mind a szinten tartást, mind a fejlesztést meg lehetne valósítani az árvízvédelemben és a megelőzésben.

(dunatv.hu)