Hiába sürgető a felújítás, még mindig nem tudni, miből mentik meg a Gellértet

Fél éve bezárt a Gellért fürdő, ahol már megkezdődtek a legsürgetőbb állagmegóvási munkák. A szakemberek jelenleg az épület alapmegerősítésén és az életveszélyessé vált gépház statikai megerősítésén dolgoznak. A Gellért fürdő több mint 20 milliárd forintos rekonstrukciójának finanszírozásáról azonban már az új kormánynak kell döntenie.

Fotó: Kallus György

A Széchenyiben már halad a felújítás

A főváros legnagyobb és legjelentősebb bevételt termelő műemléki fürdőjének, a Széchenyinek a több, mint 110 éves épülete szintén korszerűsítésre szorul, de a Gellérttel ellentétben ott sikerül megoldani a részletenkénti felújítást. A munka a termálrészleg felújításával indult, a legelső lépés a statikai megerősítés, az alap megerősítése volt 2025-ben.

A Főváros Közgyűlés még múlt év őszén elfogadta a beltéri termálrész felújításához szükséges közbeszerzési pályázatot, ám a folyamat egyelőre megállt. Ennek hátterében az áll, hogy időközben, 2023 végén új kormányrendeletek születtek a fürdők üzemeltetésére vonatkozóan, amelyek alapján – a Széchenyi fürdő beltéri gyógyvizes medencéire is jellemző – töltő-ürítő rendszereket át kellene alakítani a szűrő-forgató technológiára. Szűcs Ildikó elmondta, a felújítási tervek is az előbbi technológiára készültek, mivel a gyógyvizek esetében a vízforgatás és a vegyszerezés negatív hatással lehet a víz minőségére.

A kormányrendeletek ugyanakkor indokolt esetben tartalmazzák a szűrő-forgató technológia bevezetés alóli felmentési lehetőséget, leginkább a történelmi fürdők esetében, hiszen azokat nem így tervezték akkor, amikor a múlt század elején épültek. A társaság vezetése a tervezőkkel egyetértésben azzal a feltételezéssel végezte a tervezést, hogy a felmentés ezekre a medencékre a továbbiakban is érvényes lesz, ám a Rudas fürdő medencéjére 2025 októberében beadott felmentési kérelmet az illetékes hatóság elutasította. 

Erről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ fog dönteni, ennek lezárultáig a Széchenyi fürdő tervezett kivitelezési közbeszerzési eljárását a társaság nem indítja el. Felmentési engedély hiányában az érintett medencéket 2029 tavaszáig át kell alakítani szűrő-forgató rendszerűvé. A Széchenyi fürdőben a beltéri rész felújításának feltétele a töltő-ürítő medencékre vonatkozó szabályozás tisztázása, tekintettel a beruházás 2 milliárd forintos összegére – hangsúlyozta a vezérigazgató. Hozzátette: a budapesti gyógyfürdők közül a jogszabályi előírás több mint 50 medencét érinthet.

Mint megjegyezte: a Széchenyi fürdőben a felújítások továbbra is zajlanak más területeken. A nagyobb munkálatokat említve 2025-ben az úszómedence, idén a főbejárati lépcső és a lépcsős napozó felújítása. Az örökségvédelmi szakértői vélemény és a tervek elkészülte után kezdődhet majd az udvari szökőkutak restaurálása.

A finanszírozás is nyitott

A fővárosi fürdőfelújításokhoz – amelyek közül a legnagyobb tétel, a Gellért 20 milliárdos költsége – hitel felvételére van szükség. Bár a főváros tavaly október végén jóváhagyta, hogy a BGYH legfeljebb 60 millió euró, azaz mintegy 24 milliárd forint összegű hitelt vegyen fel a Gellért és a Rác fürdő rekonstrukciójára, valamint a Széchenyi fürdő fejlesztésére. A hitelfelvételt azonban nem hagyta jóvá a kormány, a hírek szerint a fürdőtársaságot tulajdonló főváros anyagi helyzete miatt.

A társaság ez év márciusában újra benyújtotta a hitelfelvételi kérelmet, erre azonban már csak az újonnan felálló kormány fog reagálni. Ha ezt az akadályt sikeresen abszolválják, akkor már csak arra van szükség, hogy fény derüljön a főváros költségvetési helyzetére, 2026 végén pedig elindulhat a kivitelezési közbeszerzés.