Szahara a nagyvárosban

Számolunk. Csak még ezt a napot kell kibírnunk. Szobában tartani a kisgyereket, bevásárolni a dédinek, elfelejteni a szaftos, paprikás ételeket. Helyette limonádé van meg sós víz, s aki megteheti, annak kímélő életmód. A legtöbben viszont nem választhatnak. Feladatainkat a hőségnapok alatt is az elvárt szinten kell teljesíteni.

Kevéssé ismert, hogy az extrém hőség tízszer jobban megviseli a szervezetünket, mint például a szennyezett levegő vagy más kellemetlen környezeti hatások – figyelmeztet Páldy Anna orvos, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója.
– A mögöttünk hagyott évtizedben forróbbak lettek a nyaraink, s ez immár nem tekinthető átmeneti állapotnak. Azzal is számolnunk kell, hogy ez az időszak ugyancsak kitolódik. Magyarországon például 2008-ban már májusban beköszöntött a meleg, és voltaképp szeptember közepéig tartott. A globális klímaváltozással összefüggő, hosszú távra szóló vizsgálatok 2100-ra prognosztizálták azokat a természeti jelenségeket, amelyek a felmelegedéssel függenek össze, de most úgy néz ki, hogy mindez nem a távolibb jövő története lesz, hanem sokkal gyorsabban jön el. A középtávú előrejelzésekben 2020 és 2050 között a nyári időszak felét az úgynevezett hőségnapok teszik majd ki. Erre az állapotra pedig inkább illik a szubmediterrán klíma meghatározás, mint amit mi mérsékelt égövi nyárnak tartunk.

– Igen ám, de a mediterrán térségekben más az emberek életmódja. A hőség elleni védekezés évezredek óta tudatos, az épített környezettől kezdve a ruházkodásig, az étkezésig. Mi hogyan tudjuk mindezt „behozni”?
– A felismerés már megvan, az alkalmazkodásunk – legalábbis a felvilágosítás terén – megkezdődött. Már 2000-ben foglalkoztunk a klímaváltozás egészségkárosító hatásainak felmérésével. A kutatások ekkor kimutatták, hogy 1992 és 2003 között tizenegy hőséghullám érkezett hozzánk, s e behatással Budapesten hétszáz ember halálát lehetett összefüggésbe hozni. A lakosság felkészítése és a védekezés miatt is fontos lépésnek tekinthető, hogy több nagyvárossal együtt 2004-ben Budapest is bekapcsolódott az időjárásnak az egészségünkre veszélyes hatásait előre jelző európai nagyvárosok sorába. Ez többek között azt jelenti, időben tudjuk a lakosságot tájékoztatni, hogy a kritikus napokra ki-ki lehetőségeihez képest fel tudjon készülni – írja pénteki számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.