Napirendre kerülnek az egyház-finanszírozás kérdései

Az egyház-finanszírozás kérdései kerülnek napirendre többek között az új összetételű vatikáni–magyar vegyes bizottság első ülésén, amelyet a tervek szerint szeptember végén, október elején tartanak meg – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI kérdésére.

A kormányfőhelyettes a bizottság legalapvetőbb feladatának nevezte, hogy áttekintse az egyház-finanszírozás kérdéseit. E téren jelentős számú törvénymódosítást kell végrehajtani, mert az elmúlt nyolc évben a kabinet diszkriminatív módon eltért a vatikáni szerződésben foglaltaktól – mondta. A kormány feladata, hogy úgy módosítsák a hatályos törvényeket, hogy szellemükben és betűjükben is megfeleljenek a magyar–vatikáni szerződésnek – fogalmazott Semjén Zsolt.

A törvénymódosítások első részét már az őszi ülésszakán megtárgyalhatja a parlament – jelezte, hozzátéve: a költségvetési törvényben is tükröződniük kell bizonyos változtatásoknak. Hosszabb tárgyalást látott szükségesnek az adó egy százaléka kiegészítésének számítási módjáról. Semjén Zsolt felidézte, hogy a magyar–vatikáni megállapodás rögzíti a vegyes bizottság létrehozását. Juliusz Janusz apostoli nuncius mintegy egy hónappal ezelőtt átküldte az Apostoli Szentszék delegációjának névsorát, és a miniszterelnök is meghozta a vonatkozó határozatot az új összetételű testületről.

A paritásos bizottság társelnökei Semjén Zsolt és az aposotoli nuncius. A testület magyar tagjai: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Ezzel egy időben megszűnt a megbízatásuk az előző kabinet képviselőinek.

A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és az Apostoli Szentszék, az Országgyűlés 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a magyarországi római katolikus egyház független működésének biztosítása volt. A megállapodás szerint a katolikus közoktatási és felsőoktatási intézmények az állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatást kapnak, és ez vonatkozik a katolikus tulajdonú műemlékekre, múzeumokra, könyvtárakra is. A vatikáni szerződés adott arra is módot, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát valamely egyház kaphassa meg. A vatikáni szerződés hatására az állam további néhány egyházzal is kötött hasonló szerződéseket.

(MTI)