2006: az ügyészség a vállát vonogatta és egymásra mutogattak

Fontos eredmény, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke bocsánatot kért azoktól, akik téves elsőfokú döntések nyomán kerültek börtönbe; a bíróságnál értékelni kell a szembenézésre való készséget és késztetést, de nem látjuk ugyanezt az ügyészségnél – mondta Gulyás Gergely (Fidesz), a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésének szünetében újságíróknak.

Felidézte: nem értenek egyet a meghallgatott ügyészségi vezetők az azonosítószámok hiánya miatt elmaradt büntetőeljárásokra vonatkozó jogértelmezésével, „hogy az azonosítószámok hiánya nem járult hozzá ahhoz, hogy a rendőrök sok esetben törvénytelen brutalitással lépnek fel”. Úgy gondoljuk, itt a büntetőeljárások elmaradása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a mai napig sem tárták fel egyértelműen a 2006 őszén történt eseményeket – szögezte le. Mint mondta, nem látták az ügyészségnél az elkötelezettséget, a hajlamot az önkorrekcióra és a valóság feltárására.

Álláspontja szerint az ügyészségnek „még azt sem sikerült tisztáznia, hogy azokat a felvételeket, amelyek a büntetés-végrehajtási intézetekben történt erőszakos cselekményeket, embertelen, megalázó bánásmódot, kínzásokat igazolták volna, hány nap alatt törölték”. Jelezte: különböző ügyészségi iratokban 6, 8 és 18 nap is felmerült.

Abszolút nem megnyugtató, ami a büntetés-végrehajtási intézetekben történt kínzások feltárásával kapcsolatos – fogalmazott. Közölte: nagyon fontosnak tartják, hogy Pigler István ezredes „egyértelművé tette a bizottság előtt, hogy azért váltották le 2006. október 23-án a Bajcsy-Zsilinszky úton, mert nem volt hajlandó a Fidesz-nagygyűlésre rányomni a saját csapatát”. Felidézte: a parancsnok – akkor még alezredes – olyan utasítást kapott, ami miatt az Astoria felé kellett volna küldenie a századát, de ennek nem tett eleget, mivel úgy értékelte, hogy ebben az esetben a Fidesz rendezvényére tolná a csapatát. Ez is nagyon fontos az akkori rendőrségi szándék tisztázása szempontjából – szögezte le Gulyás Gergely.

Az albizottság szerdán befejezte a meghallgatásokat, ezt követően – várhatóan jövő szerdán – dönt az albizottság a jelentésről, amit még aznap tárgyal a „főbizottság”, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

Az emberi jogi bizottság „a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is rendszeresen jelen van az albizottság ülésein. Az LMP is delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

(MTI)