A földtani intézet is vizsgálódik Kolontáron

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) is tagja annak a munkacsoportnak, amelyik az ajkai–kolontári vörösiszap-katasztrófa okait vizsgálja – mondta Fancsik Tamás, a MÁFI október 15-ével kinevezett új igazgatója az MTI kérdésére pénteken.

A Szaló Péter belügyminisztériumi területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár vezette bizottság mellett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is kérte a MÁFI-tól, és vele együtt a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézettől (ELGI), hogy a két állami háttérintézmény segítse a katasztrófa körülményeinek feltárását. Fancsik Tamás utalva a MÁFI pénzügyi ellehetetlenülésére azt mondta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosítja a szükséges forrásokat a vizsgálatokban való részvételre is.

Az új igazgató megjegyezte: kinevezésével a minisztérium a MÁFI pénzügyi és szervezeti megújítását bízta rá. A földtani intézet szervezeti átalakításával új forrásokat lehet feltárni, és ehhez járulhat hozzá az, hogy a MÁFI és a geofizikai intézet tevékenységét és működtetését összehangolják, az ebből származó előnyöket kiaknázzák. Fancsik Tamás megjegyezte: tudomása szerint a korábbiakhoz képest nő a támogatás mértéke a készülő 2011. évi központi költségvetésben.

Jelenleg a földtani intézetben mintegy 100 millió forint hiányzik a biztonságos működéshez. Az intézet bevételei költségvetési támogatásból és szolgáltatások nyújtásából származnak. A 2008–2009-es években a menedzsment rosszul mérte fel a bevételi lehetőségeket, ezért keletkezett hiány 2010-re – magyarázta Fancsik Tamás. A pénzügyi nehézségek ellenére is folyamatos a MÁFI tevékenysége, amihez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyújt segítséget. Erre szükség van azért is, mert a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok felkérték a MÁFI-t és az ELGI-t az ország területén lévő ajkai vörösiszap-tárolóhoz hasonló zagytározók gátjainak biztonságát és stabilitását elemző tanulmányokat készítésére.

A MÁFI és az ELGI a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal (MBFH) együtt alkotja a földtani közigazgatást, azaz biztosítja az ásványvagyon-politika tudományos alapjait és a működtetését. Állami háttérintézményként nemcsak a jogszabályok előkészítését segíthetik a birtokukban lévő tudással, információkkal – hangsúlyozta Fancsik Tamás –, hanem a magyar ásványkincs kutatására majdan kiírandó koncessziós pályázatokat is. Ezzel az igazgató arra utalt, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nemrégiben egész Magyarországot zárt területté nyilvánította a nemzetgazdaságilag stratégiainak minősülő természeti kincsek kutatására, ami azt jelenti, hogy Magyarországon, az eddigiektől eltérően, csak koncesszióban lehet majd bányászati kutatást folytatni.

(MTI)