„A jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetők, ha...”

Nukleáris mérnöki szemmel megdöbbentő, hogy sok százezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második, esetleg még harmadik védvonal – közölte Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója csütörtökön az MTI-vel.

Hozzátette, nagyon helyes, hogy a nukleáris ipar működésére szigorú előírások vonatkoznak, de teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet. Az igazgató szerint elképesztő, hogy a környezetvédelmi szabályozás és a hatóságok ennyire aszimmetrikus szabályokat alkalmaznak különböző iparágakban.

Aszódi Attila emlékeztet arra, hogy egy atomerőműben tipikusan négy, egymástól teljesen független mérnöki gát tartja benn a veszélyes radioaktív anyagot. A gátak épségét biztosítani hivatott további rendszereket is megháromszorozzák vagy megnégyszerezik, hogy az egyik hibája ne okozhassa a biztonsági funkció sérülését. Ráadásul a csernobili baleset tanulságaiból kiindulva a nagyon kis valószínűségű, a tervezhetőségen kívül eső eseményeket is elemezik, és balesetelhárítási intézkedési tervekkel, lakossági gyorsértesítési rendszer működtetésével felkészülnek arra, hogy egy rendkívül kis valószínűségű súlyos eseményt a lehető legkisebb környezeti kárral lehessen lekezelni.

Láthatóan teljességgel hiányoznak ezek a mérnöki elvek a zagytározók kialakításánál, hiszen a tragédiát okozó tározó hatósági engedéllyel és hatósági felügyelet mellett működött. Aszódi Attila hangsúlyozza, hogy a zagytározók és a kohászati, vegyészeti technológiák a mainál sokkal fejlettebb mérnöki követelmények után kiáltanak. Ha ebből az esetből nem tanul Magyarország és Európa, a jövőben hasonló tragédiák nem lesznek elkerülhetők – közölte.

(MTI)