Krisztalina Georgieva elmondta, hogy látogatása kettős célú. Egyrészt felméri, hogy az unió milyen szakértői segítséget tud nyújtani a katasztrófa elhárításában, illetve tájékozódik a magyar EU-elnökségnek az ő területét érintő prioritásairól.
Az unió a természeti katasztrófák kárainak enyhítését szolgáló szolidaritási alapból nem nyújthat segítséget, de a környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat szolgáló strukturális alapokból történhet átcsoportosítás. Ezeknek az eszközöknek a mobilizálásáról az Európai Bizottság illetékes tagjának és a magyar kormánynak kell egyeztetnie – közölte.
Az EU-biztos kifejtette: a szolidaritási alapból nyújtandó segítségre csak abban az esetben jogosult egy ország, ha természeti katasztrófa történt a területén, illetve ha a károk mértéke eléri a GDP 0,6 százalékát.
„Magyarország esetében egyik feltétel sem áll fenn, hiszen itt emberi hiba okozta ipari katasztrófáról van szó, és a kár értéke is elmarad a küszöbértéktől” – szögezte le. Hozzátette viszont, hogy „a polgári védelem hozzánk tartozó területén rendelkezésre tudunk állni gépekkel, járművekkel, vegyi anyagokkal”.
Jelenleg a méregtelenítés, a mérgező, szennyező anyagok eltávolítása és a helyzet stabilizálása az elsődleges feladat. Az unió szakértőket is rendelkezésre tud bocsátani, ahogy ezt korábban, például a Mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa esetében tette – mondta Krisztalina Georgieva.
Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy egész Európa figyel a magyar tragédiára, és megpróbál segítséget nyújtani.
Elmondta: az EU-biztossal megvitatták, hogy az unió milyen segítséget nyújthat szakértők delegálásával, gépi eszközökkel, esetleg anyagi támogatással. Arról is szót ejtettek, hogy az EU a hasonló ipari vagy természeti katasztrófák esetében miként tud gyorsan reagálni, „erre energiát, eszközt és pénzt fordítani”.
(MTI)
origo.hu
Szárad és szivárog a kérészéletű Tisza Párt
