A munkacsoport által készített, az MTI birtokába került részkoncepcióból kiderül: a testület tagjai között egyetértés volt abban, hogy az alapvető jogoknak és kötelességeknek az új alkotmányban a normaszöveg elején, az első fejezetben vagy közvetlenül az államformára, szuverenitásra vonatkozó rész után kell helyet kapniuk. A munkacsoport indokoltnak tartja kimondani az új alaptörvényben, hogy kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre házasság, továbbá, hogy „a család nemzedékek szövetsége”. Fontosnak tartják a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés alkotmányban való rögzítését is. Annak kimondását, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, az MSZP és az LMP nem támogatja
A részkoncepció szól a választójogról is, amellyel kapcsolatban a napokban a fideszes Gulyás Gergely nyilatkozata váltott ki vitát a parlamenti pártok között. Gulyás Gergely – az alapvető jogok és kötelességek munkacsoport vezetője és egyben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke – szerdán az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni. Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.
Az MTI birtokába került részkoncepció a választójoggal kapcsolatban azt javasolja, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön, kétharmados törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg. Az indoklás szerint – amelyben megfogalmazott célokkal az MSZP nem ért egyet – a munkacsoport szükségesnek tartja, hogy az országgyűlési képviselők választásán valamennyi magyar állampolgárnak választójoga legyen, ezért elhagynák azt a megszorítást, amely a választásra való jogosultságot magyarországi lakóhelyhez köti. A kormánypártok képviselői szükségesnek tartották rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartják a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, amely szerint az említett közösségek államalkotó tényezők, ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak.
Éppen ezért – Magyarország történelmi sajátosságaira is figyelemmel – nem tartanak helyesnek olyan szabályozást, amely a magyar nemzethez tartozó magyar állampolgárok választójogát magyarországi lakóhelytől teszi függővé, illetve ennek hiányában nem biztosítja a választójogot – írják, hozzátéve, hogy elfogadható kompromisszumnak tartanák, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok meghatározott számú képviselőt külön szabályok szerint választhatnának. Ez azonban alkotmányi szintű szabályozást nem igényel, a választójogi törvényben kell dönteni róla. Az alapjogi fejezetben nevesített alkotmányos alapjogok közül az élethez a munkacsoport és emberi méltósághoz való jogot említené elsőként. Szabályoznák azt is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van. „Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden szakaszában” – írják. Az élethez és emberi méltósághoz való jog pontjában konszenzus volt a testületben, azzal, hogy az MSZP megfogalmazása szerint „az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek – mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének – is”. A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, annak alkotmányban való rögzítésének szükségességéről azonban megoszlanak a vélemények.
A munkához való jogot érintően a testület kimondaná: állami kötelezettség az állampolgárok munkához való jogának elősegítése, állampolgári kötelezettség ugyanakkor, hogy mindenki saját lehetősége és választása szerint olyan munkát végezzen, amely elősegíti a társadalom anyagi és szellemi fejlődését. Ez utóbbi alkotmányos cél természetesen egyedi esetben nem eredményezhet olyan kötelezettséget, amely a kényszermunka tilalmával ellentétes lenne – hangsúlyozzák. Konszenzus volt a munkacsoport tagjai között abban, hogy a sorkatonai szolgálat jelenlegi szabályozása megfelelő, ezért megőriznék az alkotmányban: békeidőben nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Beépítenék ugyanakkor az alaptörvénybe, hogy a Magyar Köztársaság honvédsége olyan önkéntes haderőt tart fenn, amelyben a katonai szolgálat teljesítése szabad döntés és az önkéntes haderőbe történő felvételre bármely magyar állampolgár jogosult. Indokoltnak tartják a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. Az MSZP és az LMP ugyanakkor további alapjogi felsorolásra tesz javaslatot.
A tagok javasolják azt is, hogy az alapjogok korlátozásával kapcsolatosan kidolgozott „szükségességi-arányossági teszt” kerüljön be az új alkotmányba. A munkacsoport a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmának alaptörvényben történő rögzítését ugyancsak indokoltnak tartja.
(mti)
origo.hu
Tragédiával végződött a Székely Vágta döntője
