A javaslat a jogalkotásról szóló új törvényhez kapcsolódva a jogszabály-előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait kívánja meghatározni, megteremtve annak lehetőségét, hogy a lehető legtöbb vélemény becsatornázásával és mérlegelésével megalapozott jogszabályok születhessenek. A javaslat rögzíti, hogy társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit, azok indokolásával együtt. A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is.
Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit. Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell továbbá társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik. Az előterjesztés szerint a társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjen meg, illetve a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát.
Az indítvány a társadalmi egyeztetésnek több formáját rögzíti: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést, és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést. A javaslat alapján a jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi viszonyt alakít ki a civil szervezetekkel, az egyházakkal, a szakmai, tudományos szervezetekkel, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőivel.
A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel. A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat. A javaslat rögzíti azt is, hogy a kormány alkotmányos funkciójának tervezett formában történő ellátása, illetve annak érdekében, hogy minél többen megfelelő időben értesüljenek arról, hogy egy adott időszakban milyen jogszabályok előkészítése várható, a kormány jogalkotási tervet készít és tesz közzé.
A jogalkotási terv tartalmazza, hogy az Országgyűlés soron következő rendes ülésszakához igazodóan az adott fél évben mely törvények és kormányrendeletek előkészítése várható. Az indítvánnyal új alapokra kívánják helyezni a jogszabályok előkészítése során az érdekérvényesítést, például azzal, hogy egyenlő lehetőségeket biztosítanak mind a természetes személyek, mind a különböző egyéb szervezetek részére, hogy hangot adjanak véleményüknek. Az indítvány egyben hatályon kívül helyezi a lobbitevékenységről szóló 2006. évi törvény rendelkezéseit.
Benyújtotta a kormány a jogalkotásról szóló törvény tervezetét
Az előterjesztés – amely elfogadását követően az Alkotmánybíróság (Ab) által az idei év végével megsemmisített jogalkotási törvényt válthatja fel – a jogszabályok tartalmi követelményeire koncentrál, hatályos elődjénél szűkebben tárgyalva előkészítésük eljárási vonatkozásait. Meghatározza, hogy mely szempontokat kell áttekinteni a törvények, rendeletek hatásvizsgálatakor, valamint rendelkezik a Nemzeti Jogszabálytár létrehozásáról. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat a még hatályos jogalkotási törvénnyel ellentétben nem sorolja fel a jogszabálytípusokat, és nem írja le az érdekegyeztetés folyamatát. Ennek oka, hogy a jövőben az alkotmány tartalmazza majd a jogszabályok típusait, továbbá a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket, míg a civil szféra és az érdekképviseletek bevonásának rendjét a társadalmi részvételről szóló – ugyancsak szombaton beterjesztett – törvény ismerteti. Az új törvény a korábbitól eltérően nem szabályozza a jogalkotás folyamatát sem: a törvényalkotás fázisainak leírása kizárólag a házszabályban, a kormány és a miniszterek rendeleteinek elfogadási eljárása pedig kormányhatározatban kap helyet.
A törvényjavaslat ugyanakkor az eddiginél pontosabban meghatározott hatásvizsgálathoz köti a jogszabályok előkészítését. Így – önkormányzati rendeletek esetében is – vizsgálni kell az indítványok várható társadalmi, gazdasági, költségvetési és környezeti hatásait, az alkalmazásukhoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, utólag pedig a tapasztalatok felmérése lesz kötelező. Az előterjesztés a miniszteri rendeletek esetében is előírja az indokolási kötelezettséget, a szabályozás várható hatásainak bemutatását. A tervezet rögzíti a jogalkotás alapvető tartalmi követelményeit: az egyértelmű értelmezhetőséget, a visszaható hatály tilalmát és a felkészülési idő biztosítását. Kimondja, a jogszabály megalkotásakor biztosítani kell, hogy megfeleljen az alkotmányból eredő követelményeknek, a nemzetközi, valamint az uniós jogból eredő kötelezettségeknek, továbbá illeszkednie kell a jogrendszer egységébe.
Az igazságügyért felelős miniszter kiemelt szerepe a kormányzati jogszabály-előkészítésben megmarad; feladata a jogrendszer egységéről gondoskodni, míg az indítványok szakmai tartalmáért a szakminiszter felel. Az előterjesztés arról is rendelkezik, hogy ha az igazságügyért felelős miniszter egy miniszteri rendelettel alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a kormány dönt.
Változás, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközeiként ismert jogszabálytípusok gyűjtőneve a továbbiakban közjogi szervezetszabályozó eszköz lehet. A javaslat indoklása szerint azért, mert az előbbi kifejezés a szocialista jogfelfogás öröksége. Mindössze két ilyen jogi aktus marad meg: a normatív határozat és a normatív utasítás. A javaslat ugyanakkor bővíti a kibocsátásra jogosultak körét, elismerve, hogy az alkotmányban megjelölt szervek és személyek – például az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok – saját szervezetükre nézve kötelező normatív szabályozást alkothatnak.
A tárca javaslata – az Alkotmánybíróság határozatával összhangban – kimondja, hogy a jövőben nincs lehetőség nem kötelező jogi iránymutatások kiadására, az együttes miniszteri rendeleteket pedig a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel.
A jogalkotásról szóló új törvény elfogadását az teszi szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben kimondta: az 1987-ben meghozott, majd többször módosított jogalkotási törvény alkotmányellenes. Az indoklás szerint a jogszabály szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, és noha bizonyos passzusai nem ellentétesek az alaptörvénnyel, ha az alkotmányellenes részeket megsemmisítik, a jogszabály többi rendelkezése értelmezhetetlenné válik. Ebből kiindulva az Ab a törvény teljes megsemmisítéséről döntött, az idei év végéig adva időt az új szabályozás megalkotására.
A kormány javaslatának indoklása szerint a koncepció célja, hogy a jogalkotási törvény elavult rendszerét olyan szabályozás váltsa fel, amely figyelembe veszi az alkotmányos berendezkedésben végbement változásokat és a jogalkotás gyakorlatát. Ezért – olvasható az indoklásban – az új jogalkotási törvény tárgyköreinek megválasztásakor a hangsúlyokat máshová kellett helyezni, mint amit a hatályos norma tükröz, egyszersmind szabályozni szükséges a többi között a jogszabályok kihirdetésének követelményrendszerét, valamint a helyesbítés kérdését, amelyek tekintetében az Ab mulasztást állapított meg.
A szöveg a jogszabályok helyesbítését csak az aláírt és a kihirdetett szöveg eltérésének esetére, illetve az aláíró kezdeményezésére teszi lehetővé – a kihirdetéstől számított tíz munkanapon belül –, feltéve, hogy a jogszabály még nem lépett hatályba. A javaslat az eddiginél részletesebben határozza meg a jogszabályok kihirdetésének rendjét és a Magyar Közlöny funkcióját is. Az elektronikus dokumentumként kiadott hivatalos lapban – az önkormányzati rendeletek kivételével – minden jogszabályt ki kell hirdetni, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket pedig közzé kell tenni.
Rendelkezik az indítvány a mindenki számára ingyenesen elérhető elektronikus Nemzeti Jogszabálytár felállításáról is, amely a kormányzati portálon egységes szerkezetben tartalmazza a jogszabályokat. Ezeken kívül a hatályos törvényhez hasonlóan, de annál részletesebben általános szabályt ad a jogszabályok területi és személyi hatályára. Az új jogalkotási törvény – amelynek sürgős tárgyalását kérte a házelnöktől Navracsics Tibor – 2011. január elsején léphet hatályba.
(mti)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
