Elvárás, hogy a Fidesz alkotmányozásra is használja a kétharmadot

Az Alkotmánybíróság nem a különadó kivetését ítélte alkotmányellenesnek, hanem a jogszabály jogtechnikai alkalmazását – fogalmazott a Lánchíd Rádió Kulissza című háttérműsorában szerdán Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Szerinte a jogalkotónak ezt kell elmagyaráznia a politika iránt érdeklődőknek.• Szijjártó: Az emberek akaratával szembemenő döntés született

Nem ítélte alkotmányellenesnek a különadót az Alkotmánybíróság – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel szerdán, miután a taláros testület kedden – az elemző szerint – jogtechnikai okokra hivatkozva azt mondta ki, „nincs tisztázva, mit tekint a törvényalkotó jó erkölcsbe ütközőnek”. Mráz megjegyezte, a Fidesz még aznap benyújtott egy pontosítást a horribilis végkielégítések 2 millió forint feletti részének 98 százalékos megadóztatásáról szóló törvényjavaslatához.

Úgy látja, kérdés, hogy érvényesül-e a kormánynak ezen igen népszerűnek látszó intézkedéséhez kapcsolódó érvrendszere, „el tudja-e magyarázni a politika iránt érdeklődőknek”, hogy miről szól a törvény, vagy pedig győzedelmeskednek a keddi blogbejegyzésekben és újsághírekben tapasztalt kormányellenes hangok.

Mráz ismételten figyelmeztet: csak a kétmillió forint feletti rész megadóztatásáról van szó, „ne kaphasson valaki az átlagbér tízszeresénél több pénzt”, de „az érintetteknek ezzel szemben jár a magas nyugdíj”. Megfogalmazása szerint „létezik társadalmi igazságérzék”, amely szerint az ilyen magas búcsúpénz nem járhat.

Az Alkotmánybíróság szerepéről szólva kifejtette, hatásköre Európa számos országában más és más, jogkörét az Országgyűlésnek joga van átalakítani. Hozzátette: a Fidesszel szemben társadalmi elvárás is, hogy az alkotmányt alkossa újra, „használja a kétharmados többséget alkotmányozásra is”.

(Lánchíd Rádió)