Folyik a leltárkészítés a fővárosban, de könnyelmű dolog lenne számokat mondani a hiányról. Az ember ugyanis könnyen esik abba a hibába, hogy egyik nap 800, a másik nap 2000 milliárdról beszél. Ezek ugyanis mind-mind más megközelítésből származó számok – szögezte le a főpolgármester-helyettes.
A BKV esetében három számot látnak: a bankok felé 75 milliárdos hitelállománya van a cégnek, a folyó fizetési probléma 25-30 milliárdos, és létezik 600-800 milliárd forint, amely az amortizációpótlás hiányából, elmaradásából származik. Utóbbi is igen súlyos, de nem napi szinten jelent likviditási gondot – tette hozzá.
„Az, hogy a BKV-buszok átlagéletkora tizenhét év, a karbantartási és felújítási igények komoly mértékben sújtják a céget, de nem jelenti azt, hogy azonnal, holnap az összes buszt, villamost, HÉV-et, villamost le kell cserélni” – mondta György István.
A legfőbb gond a 25-30 milliárdos folyó fizetési probléma, ezt kell leggyorsabban megoldani – lehetőleg a kormányzat segítségével, de természetesen a saját erőből való megoldás lehetőségét is vizsgálják – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
Mit kell letenni a kormányzati segítséghez?
Tudjuk, hogy a kormánynak is szűk a mozgástere, ennyiben tehát a fővárosé is az – érvelt a politikus. Hozzátette: alapvetően igaz, hogy csak magára számíthat a főváros, bár vannak területek, ahol a kormány nélkül nem tud lépni. Várható, hogy egy komoly átvilágítást követően hatékonyságnövelő és költségcsökkentő intézkedések bevezetésére lesz szükség – mondta György István.
Két lábon álló városüzemeltetés
A városüzemeltetés két fő lábon áll majd – a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-k feladata lesz biztosítani a hatékony pénzfelhasználást, és szakmai alapokra helyezve garantálni a városüzemeltetési munka előkészítését és végrehajtását.
A főváros legtöbb cégénél megszüntetik az igazgatóságot, de az újonnan alakuló, fentebb említett két Zrt. élén lesz szakemberekből álló igazgatóság, és egyelőre a BKV-nál is megmarad. Utóbbit György István azzal indokolta: 130 milliárdos költségvetésű gazdasági társaságról van szó, ahol szerteágazó tevékenység folyik – itt pedig a tulajdonosi irányítást csak úgy tudják biztosítani, hogy maga a BKV is rendelkezik igazgatósággal. Később megszűnhet az igazgatóság a BKV-nál, de ez nem most fog megtörténni – szögezte le a várospolitikus.
Mitől lehet élhető Budapest?
Olyan fővárost szeretnének, amelyben az itt élők szeretnek élni, az idelátogatók pedig olyan élményekkel távoznak, hogy érdemes újra idejönni – mondta György István. Megemlítette: erősítenék a kapcsolatot a lakossággal – létrehoznák ezért például a városüzemeltetési biztosi szolgálatot. Ennek tagjainak egy-egy kisebb városegység problémáit kell majd észlelniük. A hozzájuk befutó lakossági jelzéseket – a magas fűről, az összetört padról, összefirkált falakról – azonnal jelenteniük kell majd egy diszpécserközpontnak. Fontos, hogy észleljék az itt lakók, hogy van gazdája a városnak – mondta a várospolitikus.
A leltárkészítés eltarthat decemberig – vetítette előre a teendőket György István, hozzátéve: teljes intézményátalakításban gondolkodnak, mivel úgy látják, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem képes hatékonyan szolgálni egy 21. századi európai nagyváros városüzemeltetési feladatait.
A városüzemeltetési kérdéseket sokkal inkább szakmai alapokon oldanák meg, mint eddig, ez az előkészítő munkára és a végrehajtásra vonatkozik elsősorban. A várost globálisan látó, tulajdonosi szemléletű irányításra van szükség – így lehet talán elérni belátható időn belül, hogy útfelújítások esetén úgy egyeztessenek a közművekkel, hogy a felújítás után két hónappal ne merüljön fel ismét a felbontás igénye, ami ma irritálja a lakosságot – mondta György István főpolgármester-helyettes.
(Duna TV)
origo.hu
Fokozott ellenőrzést rendelt el a rendőrfőkapitány, Orbán Viktor figyelmeztet
