Fordulat kell: a szocialista káderek eddig a helyükön maradtak

Dorog, Oroszlány és Tatabánya évtizedeken át a szocialista nehézipar bázisának számított, a bányák, brikettgyárak, kohók, erőművek ezreknek adtak munkát. A rendszerváltozást követően az ország ipari szerkezete átalakult, ám a szocialista káderek a helyükön maradtak, és látványberuházásokat erőltető politikájuk miatt a települések eladósodtak.

Az elmúlt évtizedekben Dorogon sem fordítottak kellő hangsúlyt a munkaerő-átképzésre, így hiába alakítottak ki ipari parkot a város határában, az jószerével teljesen üres. A terület nem mellesleg érthetetlenül magánkézbe került, a közművesítést mégis az önkormányzat végezte el. Ám nem ez az egyetlen furcsa eset a városban, az Intézmények Háza átépítése során az önkormányzat nem vette meg a vagyonkezelő által számára húszmillió forintért felajánlott volt bányászirodát, egy vállalkozó azonban igen, s miután felújította az épületet, 680 millió forintért adta el a városnak.

– A Brikettgyár tér melletti terület rekultivációjára 130 millió forintot nyert a helyhatóság, a munkálatok során 50 centiméter mélyen kellett volna kicserélni a szennyezett talajt. A projekt során azonban mindössze annyi történt, hogy egy vállalkozó néhány teherautónyi földet hintetett szét a területen – emlékszik vissza Merényi Tamás, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje. A Tittmann János (MSZP) vezette város egy élelmiszer-áruházlánc ajánlatát is kevesellte, egy vállalkozónak viszont értékesítette a multi által kiszemelt területet 12,5 millió forintért. A cég később 75 millió forintért értékesítette tovább a hipermarketnek a telket.

– Dorog az illegális szemétlerakók Mekkája. Az általunk föltartóztatott teherautó-sofőrök egybehangzóan állították, hogy az önkormányzat tudtával szállítják a sittet és egyéb veszélyes hulladékokat a városba – mondja Merényi Tamás, aki ezeknek az ügyeknek utána akar járni, és állítja: ha a dorogiak neki szavaznak bizalmat, nem is marad el a felelősségre vonás. A Fidesz jelöltjének célja, hogy a városlakók közül minél többen találjanak munkát helyben, több olyan céggel tárgyalnak, amelyek szívesen letelepednének a városban, ha rendeződnek a viszonyok.

Dorogból élhető várost szeretne teremteni központi közösségi tér kialakításával, kerékpárutakkal, fásítási programmal. Az üresen álló bérlakásokat azoknak a fiatal családoknak utalná ki, amelyeknél legalább az egyik szülő keres. Dorogon nincs telek, amelyen a fiatalok építkezhetnének, mert évek óta nem történt parcellázás, de szabályozás, elképzelés sincs, hogy merre legyen. Ezért Merényi Tamás kezdeményezni fogja, hogy a volt brikettgyár területén – miután a szennyezett talajt kicserélték – további társasházakat építtessen az önkormányzat.

Oroszlányt 1994 óta baloldali többség vezeti, még ha az első Orbán-kormány négy éve alatt kormánypárti is volt a polgármester. Takács Károly, aki 2002 közepéig a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója volt, most arra vállalkozik, hogy e hosszú szocialista hegemóniát megtörje a városban. A település e tizenhat év alatt elvesztette vagyona döntő részét, így ahhoz, hogy bárki tiszta lappal indulhasson, feltétlenül fényt kell derítenie arra, milyen módon tűnt el a városi vagyon: hasznosan vagy „irányítottan értékesítve”.

– Oroszlányban nagy a közönségigény arra, hogy kiderüljön, milyen áron és hová került a közvagyon, az embereknek ugyanis szemet szúrt, hogy egyesek feltűnően meggazdagodtak – fogalmaz Takács Károly. Szerinte Oroszlány tipikus szocialista sógor-koma alapon működő város volt, ahol mára a „meghízott nyulak viszik a puskát, míg a vadászok igencsak elszegényedtek”.

A város adóssága ma 2,2 milliárd forint (kötvénykibocsátás PPP-konstrukcióban történt fejlesztések miatt), ehhez adódnak az önkormányzat holdingjának, az Oroszlányi Szolgáltató Zrt.-nek a hitelfelvételei és a lakossági kintlévősége, valamint a város egyes projektekben vállalt garanciái, amelyek ugyancsak hitelként működnek.

A kormánypárti polgármesterjelölt szeretné elérni, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. márkushegyi bányája legalább 2012-ig működjön (a szénkészlet egyébként még legalább több évig biztosíthatná a villamosenergia-termelést), 2014 után pedig az erőmű vagy szénalapon vagy megújuló energiahordozó technológiával működjön. Ettől függetlenül a Fidesz tervei szerint a távhőt már egy szalmatüzelésű kiserőmű biztosíthatná a városnak, amely az erőmű telephelyén épülhetne meg. Ez a jelenlegi távhőáraknak legfeljebb az inflációval növelt változtatását jelentené további 20 évre. Ugyanennyire fontos munkahelyek teremtése az ipari parkban.

A Fidesz–KDNP jelöltje szerint a város általános morális helyzete rossz, a valaha volt magas életszínvonal a múlté, a közbiztonság pedig sokat romlott az utóbbi évtizedben. Ma már a szülők fényes nappal is kénytelenek hazáig kísérni iskoláskorú gyermekeiket. A bűncselekmények egyre erőszakosabbá válnak, sajnos már emberölés is történt Oroszlányban, míg az elkövetők mind fiatalabbak. Ezért Takács Károly a város meghatározó pontjait bekamerázná, hogy a polgárok biztonságérzete növekedjen, mellette a gyér közvilágítást is megújítaná. A jelölt mindezek sikeres megoldása érdekében széles együttműködést hirdetett többek között a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal.

Tatabányán ciklusok óta Bencsik János korábban független, legutóbb a Fidesz színeiben induló (ma a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára) politikus irányította a várost, azonban a testületben még soha nem tudott a polgári oldal többséget szerezni, így a megyeszékhelyen most egyértelmű a cél: minél több kormánypárti politikust juttatni a város vezetésébe. A megyeszékhellyel kapcsolatban Schmidt Csaba, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje határozottan leszögezi: kampánytrükk a szocialisták által hangoztatott rágalom, miszerint Komárom-Esztergom megye székhelyét a jövőben Esztergomba tenné át a Fidesz.

A Bencsik János által megkezdett úton Schmidt Csaba folytatná a hajdani nehézipari szerkezet átalakítását, így bővítené az ipari parkot. Nem titok, a Samsung már a közeljövőben műanyaggyártó üzemet építene Tatabányán. A településen a válság következtében megnőtt a munkanélküliek száma, ezért is szeretné Schmidt Csaba a városban erősíteni a műszaki képzést, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája műszaki szakiránnyal egészülne ki. Mindezekhez kapcsolódva egy innovációs központ is épülne, amely homlokterébe a megújuló energiát állítaná, itt továbbfejleszthetnék a szolárparabola- és a vertikális tengelyű szélkerékkísérleteket. A fejlesztéseken a tudósok, a vállalkozások és a főiskola együtt dolgozhatna.

Emellett a városvezető-aspiráns a turizmusban is lát még kiaknázatlan potenciált, szeretnének egy szabadtéri bányászati múzeumot létrehozni, a vadász- és a bakancsos turizmust kiemelni és erősíteni, továbbá a város jelképévé vált turulszobor környékét méltóvá tenni, erdei kalandparkot építeni. A Fidesz–KDNP jelöltje ígéretet tett arra is, hogy a megyei Szent Borbála Kórház egy ötmilliárd forintos beruházás keretében új belgyógyászati pavilonnal bővül, ahol már MR-készülék is lesz, amelyre régóta szükség volt már a városban és környékén. Jó hír a városlakóknak az is, hogy a kormánypárti politikus mindenképpen sort kerítene a vasútállomás felújítására, korszerűsítésére, a tervek már készülnek, a rendelkezésre álló kerettől függően az is elképzelhető, hogy egy intermodális központot alakítanak ki, ahol a vonatok mellett a Vértes Volán járatai és a helyi buszvonalak találkoznak.