Vörösiszap: szabadlábra helyezték a Mal Zrt. vezérigazgatóját

A Veszprémi Városi Bíróság szerdán elrendelte Bakonyi Zoltánnak, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatójának azonnali szabadlábra helyezését – közölte Bánáti János, a vezérigazgató jogi képviselője újságírókkal a bíróság épülete előtt.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásban jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte előzetes letartóztatását. Bakonyi Zoltánt az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsították meg.

Bánáti János közlése szerint a bírósági döntés fő indoka az, hogy a bűncselekmény alapos gyanúja sem állapítható meg az eljárás ezen kezdeti szakaszában. Az ügyvéd szavai szerint másodlagos indokként tért ki a bíróság arra, hogy az előzetes letartóztatásba helyezésnek a „különös indoka” sem áll fenn, azaz nem kell attól tartani, hogy a gyanúsított iratokat elrejt, megsemmisít, tanúkat befolyásol, s ez „még csak nem is valószínűsíthető”.

Bánáti János szerinte nincs olyan adat, amely Bakonyi Zoltán esetében akár „távolról is a személyre szabott büntetőjogi felelősséget megalapozná”. Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bíróság „nem azt mondta ki, s azt nem is mondhatja, hogy az eljárás későbbi szakaszában, mi lesz, azaz lesz-e gyanú, vagy nem lesz, bűnös avagy nem bűnös, hanem azt mondta ki, hogy most, 2010. október 13-án a bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn”.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a szökés lehetősége – mint a letartóztatás elrendelésének lehetséges oka – még az ügyészi indítványban sem szerepelt. Bánáti János szerint Bakonyi Zoltán „nagyon részletes vallomást tett, s tanácstalan ő maga is, hogy a kazetta beomlása miért következett be”.

A védő elmondta: az ügyészségtől értesültek, hogy a hatóság most rendelt ki „nagyon magas tudással” rendelkező szakértőt. Nem tudható, hogy mikorra készül el a jelentése, de akkor „talán majd tudni fogjuk”, hogy mi volt a gátszakadás oka – fogalmazott Bánáti János. Hangsúlyozta: az eljárás nyilvánvalóan azért indult, hogy a gátszakadás „valakiknek a mulasztása miatt következett be”. Miután nem tudjuk, hogy a gát miért omlott be, így nyilvánvalóan nem lehet még semmiféle mulasztást felróni – tette hozzá.

A jogi képviselő kitért arra is, miszerint Bakonyi Zoltán gyanúsítása kizárólag amiatt történt, mert egy katasztrófatervet úgy írt alá első számú vezetőként, hogy „abban nem elegendő intézkedés szerepel”, például mit kell tenni, amikor bármely okból bekövetkezik a vörösiszap-tározó „szétrobbanása”.

Az ügyvéd kitért arra is, nem tudja, vannak-e terhelő vallomások a védence ellen, ugyanis – mint mondta – a hatályos eljárási szabályok szerint a védővel csak az eljárás lezárásakor kell közölni a vallomásokat.

Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság büntető kollégiumának vezetője azt közölte az MTI-vel, hogy a bíróság „nem látott bizonyítottnak olyan okot”, hogy a gyanúsított befolyásolhatja a tanúkat, a bizonyítási eljárást vagy bizonyítékokat tüntethet el. Az ügyészség ugyanis erre alapozta az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát – tette hozzá.

Gulyás Ildikó, a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője közölte, hogy az ügyészség fellebbezett a bíróság döntése ellen.

(MTI)