100 milliós pluszforrás juthat az ifjúsági konzultációra

Gyermek- és ifjúsági szakmafejlesztési célokra mintegy 100 millió forintos pluszforrást biztosítana a jövő évi költségvetésben a kereszténydemokrata Stágel Bence és a fideszes Ágh Péter. A pénzből országos ifjúsági konzultáció valósulhatna meg.

Stágel pénteken azt mondta: az elmúlt években a kifizetett állami támogatások ellenére a fiatalokat érintő sportolási és szabadidős lehetőségek csökkenéséről, az utazási kedvezmények megnyirbálásáról, a családalapítás nehézségeiről, illetve a drogprevenciós programok befulladásáról szóltak a hírek. Indítványukban arra tettek javaslatot, hogy 2011-ben egy országos ifjúsági konzultáció valósulhasson meg, melynek célja, hogy a 14-35 év közötti korosztályt érintő problémák minél hatékonyabban orvosolhatók legyenek – emelte ki a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő.

Kifejtette: a konzultáció egyúttal alapjául is szolgálna a 2000 óta folyamatosan megvalósuló Ifjúság Gyorsjelentés statisztikai felmérésnek és szociológiai kutatásnak is. Kiemelt célnak nevezte, hogy a fiatal nemzedéket érintő jövőbeni szabályozás kialakítása során valós párbeszéd alakulhasson ki a döntéshozók és a fiatalok közt. Szerinte számos olyan kérdés van ugyanis, ami megyei szinten eltérő problémaként jelenik meg. Míg egy szabolcsi fiatalnak kiemelten a munkanélküliség problémájával, vagy éppen a kulturális, szabadidős programok hiányával kell szembesülnie, Budapesten kiemelt probléma például az első lakáshoz jutás anyagi nehézsége – mutatott rá, hozzátéve: a fiatalok problémáira az elmúlt időszakban számos esetben a megkérdezésük és az érdekeltként történő bevonásuk nélkül keresték a megoldásokat, ugyanakkor a problémák jellegzetesen regionális különbségeket is mutatnak.

Kitért arra is, hogy a konzultáció révén számos olyan eredményt érhetnének el, mint amilyet máris elkönyvelhettek az új felsőoktatási törvény koncepciójának társadalmi konzultációjában. Utalt arra, hogy a külföldön tudományos fokozatot szerzett fiatal magyar kutatók kérték, hogy egyszerűsödjön, illetve bizonyos esetekben szűnjön meg a fiatalok külföldön szerzett tudományos fokozatainak magyarországi honosítása. A honosítási eljárás egyszerűsítése, illetve eltörlése a külföldön tudományos fokozatot szerzett fiatal kutatók itthoni munkavállalását és sikeres beilleszkedését segítené, időt és pénzt spórolna meg a hazatérni szándékozók számára, morális elismerést jelentene a külföldön tanuló kutató fiataloknak, elősegítené a szellemi munkaerő szabad mozgását, javítaná hazánk nemzetközi versenyképességét, és csökkentené a bürokráciát – fejtette ki Stágel.

(MTI)