A családokat és a Szent Koronát is érintik Schmitt Pál javaslatai

A kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz.

A Duna Charta a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályozásokat szorgalmaz az új alkotmányban; egyebek mellett azt javasolják, hogy az alaptörvénybe kerüljön be: a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága nem sértheti az egészséges környezethez való jogot – tájékoztatta a szervezet szerdán az MTI-t. A Duna Charta levélben fordult Salamon Lászlóhoz, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának kormánypárti elnökéhez, javaslatot téve az új alkotmány koncepciójának kidolgozásához. A szervezet szerint a jelenlegi alkotmányban meglévő, a környezet védelmét deklaráló szabályokat ki kellene egészíteni azzal: a „Magyar Köztársaság felelősséget érez a jövő nemzedéke iránt, ezért elkötelezett hazánk természeti kincseinek megóvására, hogy mindazokat a természeti értékeket, amelyeket őseinktől ezen a tájon örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább a következő nemzedékeknek” – olvasható a dokumentumban.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán juttatta el az MTI-hez az államfő hat pontban megfogalmazott javaslatait, amelyeket az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak is megküldtek. Mint írták, Schmitt Pál a javaslatai megfogalmazása előtt széles körben folytatott háttérbeszélgetéseket hazai és külföldi szakértőkkel, egyházi vezetőkkel, történészekkel, olimpikonokkal, testnevelőkkel, sporttudományi szakemberekkel, nyelvészekkel és a nagycsaládos szervezetek képviselőivel.

Kiss Norbert, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője szerdán a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában is megerősítette: széles körű tárgyalások előzték meg a javaslat megszületését. Az államfő az alaptörvény előbeszédében a kereszténységre történő utalást leginkább a lengyelhez hasonló gondolat beépítésével tartaná megfontolandónak: „a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket...”.

Schmitt Pál szerint a magyar köznyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezőeszköze. Mint olvasható, az államfő azt javasolja a bizottságnak: fontolják meg annak rögzítését a készülő alaptörvényben, hogy a magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek.

A javaslatban a köztársasági elnök ír arról is, hogy a családot mint egységet, a gyermeket mint egyént kell kiemelt védelemben részesíteni. A család elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogokkal rendelkező intézmény, mely a társadalom természetes, elsődleges és alapvető közössége – teszi hozzá. Az államfő mindezért azt javasolja, hogy az alkotmányban szerepeljen: a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint az állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat. „Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni” – olvasható.

Schmitt Pál azt is rögzítené az alkotmányban, hogy a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását. Emellett azt is javasolja, az alkotmány tegye egyértelművé: az állam „minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését”.

A köztársasági elnök javaslatában megfogalmazza: a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt, mely nemzeti összetartozásunk jelképe. Mindezért azt javasolja, hogy az alkotmány előbeszédében az szerepeljen: „a Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe”.

(MTI)