Határon túli magyar szervezetek képviselői is részt vettek az eszmecserén, amelyen az ismert kisebbségi szakértő és politikus, Christoph Pan, a Dél-tiroli Népcsoport Intézet vezetője a kisebbségi nyelvekről tartott előadást.
„Számunkra fontosak az autonómiakoncepciók és megvalósításuk” – hangsúlyozta az államtitkár, és elmondta, hogy Christoph Pan a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesítésében és az autonómiakoncepciók megvalósításában szerzett érdemeiért.
Németh Zsolt azt mondta, Christoph Pan nagyon fontos szerepet vállalt a Kárpát-medencei magyar kisebbségi stratégiákkal, a magyar kormány és a külföldi magyar közösségek által követett kisebbségi stratégiákkal kapcsolatban.
„Sokat tanultunk a dél-tiroliaktól” – mutatott rá az államtitkár, hangsúlyozva, az utóbbi húsz évben példaértékűvé váltak a kisebbségek érdekében történő politikai fellépés eszközei, az aprólékos munka. Ugyancsak példamutatónak nevezte a dél-tiroliak racionális, gyakorlatias megközelítését. Fantasztikus demokráciateljesítményként említette, hogy a dél-tiroliak a politikai döntéshozatalban szinte minden szinten részt vehetnek.
Christoph Pan előadásában kitért a „túlzóan korlátozó” szlovák államnyelvtörvényre, amely szerinte nyilvánvalóan a magyar nyelv, és nem egyéb nyelvek ellen irányul. Hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért az Európa Tanács velencei bizottságának októberi állásfoglalásával, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény „nem megfelelő módon” korlátozza a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, bizonyos előírásai nem egyeztethetők össze Szlovákia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Nemzetközi jogba ütközik például az a norma, hogy a nemzeti kisebbségek nem használhatják nyelvüket a hivatali ügyintézés során, „az ilyen jellegű szabályozás semmisnek tekintendő” – mondta. (A szlovák államnyelvtörvény szerint ott használhatják csak a kisebbségek az anyanyelvüket a hivatalokban, ahol az arányuk meghaladja a 20 százalékot.)
A dél-tiroli német professzor kifejtette: a nemzeti nyelv és a kisebbségi nyelvek használata összeegyeztethető, feltéve, ha a felek egyenrangú partnerként, kölcsönös bizalom alapján, kompromisszumokat kötve igyekeznek megoldani a konfliktusokat. „A legtartósabb megoldások mindig azok, ahol csak győztesek vannak, és nincsenek legyőzöttek” – mondta.
Kifejtette, hogy a nemzetállamok gyakran tehernek érzik a kisebbségi nyelveket, de a cél az, hogy a konfliktusforrásokból kulturális gazdagság válhasson. Szerinte paradigmaváltás megy végbe Európában: kezdik elismerni, hogy a kisebbségi nyelvek nem terhet jelentenek, hanem segíthetik a régiók fejlődését. Azt mondta, a kisebbségi nyelvek a kontinens kulturális sokféleségének lényeges elemei, és mint ilyenek, megtartandók.
A professzor egy kérdéssel kapcsolatban elmondta: nem világos, hogy milyen szankciókat lehet életbe léptetni azokban az esetekben, amikor egy EU-tagállam nem teljesíti a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó koppenhágai követelményeket. Meggyőződése szerint a magyar EU-elnökség 2011 első felében némileg tisztázhatja ezt a kérdést.
A 90 százalékban osztrákok lakta Dél-Tirol az első világháborút lezáró békeszerződés értelmében szakadt ki Ausztriából és került Olaszországhoz. A győztesek ezzel jutalmazták meg Rómát, amely 1916-ban cserbenhagyta addigi szövetségeseit, a központi hatalmakat, és átállt az antant oldalára a háborúban. Az 1946-os párizsi szerződés intézkedéseket irányzott elő a német ajkú lakosság „népi jellegének megőrzésére”, a német nyelv egyenrangú használatára és területi önkormányzat megvalósítására. Az 1972-ben kötött olasz–osztrák megállapodás Ausztriát a dél-tiroliak védnökeként ismerte el.
(MTI)
Mercedes-Benz Sprinter
Tologatható fürdőszobával újít a Bürstner kempingbusza
