A szocik akadályozták, most vége lehet a „bizniszegyháznak”

Túlságosan liberális a jelenlegi egyházi törvény, ami teret enged a „bizniszegyház-jelenség” felerősödésének. Ezért is tervezi a kormányzat egy új jogszabály kidolgozását. A koncepció még idén elkészülhet, jogszabály jövőre lehet belőle. A küszöbön álló változásokról Szászfalvi László, az igazságügyi tárca egyházi, civil- és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára nyilatkozott a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának kedd reggel.

„Húsz évvel ezelőtt, 1990-ben hozta létre még a »posztkommunita parlament« – tehát a rendszerváltoztatás előtti Országgyűlés – a ma hatályos egyházi törvényt. Megítélésem szerint ez a törvény nagyon liberális, amivel kapcsolatban az elmúlt húsz év valamennyi konzekvenciáját le kell vonnunk” – jelentette ki Szászfalvi László. A politikus elmondta: az első Orbán-kormány második ciklusában már próbálták módosítani a jogszabályt, de akkor a szocialisták és a szabad demokraták nem szavazták azt meg – kétharmados jogszabály lévén így nem sikerült keresztülvinni a tervezett változtatásokat.

A most készülő módosítás alapelve – és az államtitkárság szándéka is egyben –, hogy a hiteles vallási, egyházi, hitéleti tevékenységet folytató közösségeket, vallási közösségeket megerősítsék, akár többlettámogatások révén; azokat pedig, amelyek kiskapu-keresési céllal és kifejezetten a költségvetési pénzek „leszivattyúzására” jöttek létre, kiszűrjék a rendszerből – mondta Szászfalvi László. A politikus szerint a legfőbb gond ma az a jogi alapvetés, mely szerint száz fő, száz természetes személy aláírása szükséges egy egyház megalapításához.

Az államtitkár megemlítette: családi vállalkozásokkal is találkozni ezen a területen. Elmondta: ő maga is ismer olyan közösségeket, ahol a szükséges aláírásokat úgy gyűjtötték össze az alapítók, hogy a kézjegyüket adók azt sem tudták, mit írnak alá. „Ezeket azután a megyei bíróságokon jegyzik be, az egyik bíróság nyilván nem tudja, hogy a másikon mi történik; nem egységes a joggyakorlat sem. Csak azt vizsgálja a bíróság, hogy a beadott dokumentumok alapján alkotmányellenes-e az adott közösség vagy sem” – érvelt a politikus, megjegyezve: azt nem vizsgálja a bejegyző bíró, hogy a szervezet valóban vallási-hitéleti tevékenység gyakorlására jön-e létre.

„Az elmúlt évek bizniszegyház-jelensége felerősödött. Éppen a mostani egyszázalékos adófelajánlásokról készült APEH-kimutatásban jött elő az a probléma, hogy egy állatmenhelyet üzemeltető egyház – most már ilyenről is tudunk – a nyolcadik legtöbb adófelajánlást kapta, így közel 70-80 millió forintot kellene ennek a közösségnek kifizetni az állami költségvetésből” – említett egy negatív példát Szászfalvi László.

Az egyházi ügyekért is felelős államtitkár azt mondta: egyre több érv szól amellett, hogy ne a régi, most hatályos jogszabályt toldozzák-foldozzák, hanem teljesen új törvényt alkossanak az egyházakról és a vallási közösségekről. A koncepció idén elkészül, a tervezetet jövőre vihetik a parlament elé – hangzott el a beszélgetésben. A következő év hasonlóan nagy léptékű feladata lesz az egyszázalékos felajánlások rendszerének újragondolása, ami az új adórendszer miatt szükséges – érvelt a politikus.

„Ehhez hozzá kell igazítanunk az egyházi egy százalék kérdéskörét is, hiszen ha csökken az adó, a felajánlható egy százalék is csökken. Mi pedig azt szeretnénk, hogy a valóban vallási és hitéleti tevékenységet folytató közösségeknek ez a fajta támogatottsága ne csökkenjen” – szögezte le a politikus. Megjegyezte: vizsgálják az olasz modellt is, ahogy próbálják végiggondolni azt is, miként lehetne hosszú távra megerősíteni és hitelessé tenni az egyszázalékos felajánlások rendszerét.

(Duna TV)