Az átrendeződés éve következik az egészségügyben

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az ágazat átrendeződését alapozza meg az Országgyűlés elé került egészségügyi törvénycsomag. Az egészségügyi szabályokat számos helyen átrendező, tizenhárom jogszabály módosítását kezdeményező előterjesztést a parlament egészségügyi bizottsága szerdai ülésén a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselőinek igen szavazatával és egy szocialista nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára a bizottság előtt elmondta, az ágazatot „mély depresszióban, a fenntarthatóság szélére sodródva vették át” az előző kormányzattól, ezért a kormányváltás utáni fél év a túlélés, míg az elkövetkező év az átrendeződés éve lesz az ágazatban. Hozzátette: az ágazat átrendeződését alapozza meg a most benyújtott egészségügyi törvénycsomag, de hosszú és következetes munkára lesz szükség.

A salátatörvény többek között rendezi a betegutakat, eltörli a súlyponti kórházak fogalmát, módosulnak a kórházi kapacitások szabályai, változik a patikaalapítás és -működtetés rendszere. A jogszabálytervezet megszüntetné a kötelező kórházi elszámolási nyilatkozatot, rendezné a pro família felírásokat, és változtatna a méltányossági támogatás rendszerén is, valamint a Mefedron felkerülhet a veszélyes szerek listájára, így kábítószernek minősül majd. A képviselői hozzászólások – egy kivételével – mind azt taglalták, ha kisebb változtatásokkal is, de előremutatónak tartják a törvénymódosítást.

Kiss Sándor, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, a javaslat úgy tekinthető, mint „a szocialista–liberális kormányzat által elkövetett súlyos bűnök orvoslása”, és pártja támogathatónak tartja a tervezetet, függetlenül attól, hogy az azért „nem forradalmi”. Ugyanakkor hozzáfűzte, a salátatörvény most a tűzoltásra jó, de úgy vélte, a közeljövőben szükség lesz egy újabb törvényre, amely csak a gyógyszertári szegmenst szabályozza.

Párttársa, Gyenes Géza jó indulási alapnak tartja a módosítást, azonban hozzátette, több olyan változást kellett volna a javaslatba építeni, amelynek forrásvonzata nincs, de az ágazatban dolgozók hangulatán sokat javít. Ezek között a kamarai törvényt és a praxistörvényt említette. Utóbbi kapcsán Szócska úgy vélte, a praxistörvény forrásigényes változtatás lenne, de dolgoznak a feltételeken.

Kovács Tibor szocialista képviselő felszólalása elején leszögezte, nem tartja támogathatónak a törvényjavaslatot, mint fogalmazott, „az egészségügy megmentésére jövőre sem kerül sor”.

Az LMP-s Szilágyi László megjegyezte, szerinte az „ilyen típusú salátatörvényeknek” nincs létjogosultsága, és hozzátette: a Fidesz új jogalkotási kultúrát ígért. Azt javasolta az egészségügyért felelős államtitkárnak, hogy érdemes lenne áttekinteni a jogalkotási szinteket, mert nem biztos, hogy mindent törvényben kell szabályozni, ellenben vannak olyan – szerinte fajsúlyos – kérdések, amelyeket csak kormányrendeletben kívánnak szabályozni.

Szócska közölte, várja a képviselő erre vonatkozó javaslatait, észrevételeit. A bizottság végül 18 igen, egy nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést.

(MTI)