A perbeszédben Kolozsvári Beáta ügyész rámutatott, hogy a 2008. június 30-án bekövetkezett halálos áramütésért Szoboszlai Barnát terheli felelősség, ugyanakkor elismerte: a vádlott nyilván megelégelte a portáján történő, húsz éve tartó fosztogatást. Mint fogalmazott, az emberölés ténye fennáll, ráadásul egy ember nyolc napon túl gyógyuló súlyos, maradandó egészségkárosodást szenvedett, társa pedig nyolc napon belüli sérüléseket szerzett. Az előre kitervelt szándékra is felhívta a figyelmet az ügyész, s bár úgy vélte, a 70 éves Szoboszlai Barna mentségére szolgál büntetlen előélete, ám a szándékosság mindenképpen fennáll.
Erdei Csaba, a vádlott ügyvédje védőbeszédében elmondta, ő ezt az egész áramos történetet üzemi balesetként fogja fel, ugyanis megítélése szerint az áldozat és két társa lopásból és segélyből tartotta fenn magát, miközben Kesznyétenben mindenki tudta, hogy Szoboszlai Barna kerítésétől három méterre áramot vezetett az uborkaültetvénye védelmében.
Sebe Mária tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában közölte: gondatlan emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett életveszély-okozás miatt kellett Szoboszlainak bíróság elé állnia, ám hozzátette, a magántulajdon védelme minden embernek joga. Mindazonáltal súlyosbító körülményként értékelte, hogy a 70 éves férfi 2008-ban nem mérte fel kellőképpen tette súlyosságát, amikor túlbiztosította kertjét. Tehát a kert védelme meghaladta az indokoltság mértékét, bár megjegyezte, a három szerencsétlenül járt ember előre kitervelten, több portán áthaladva, tudatosan cselekedett a Szoboszlai-féle áramos védekezés ismeretének birtokában. Az idős ember mentségéül szolgál Sebe Mária szerint, hogy valóban mindenki tudta, hogy árammal vonta körül zöldségültetvényét, mégis bementek oda az elhunyt V. Zoltánék, ahová nem lett volna szabad.
Miután Kolozsvári Beáta ügyész, valamint Szoboszlai Barna vádlott egyaránt fellebbezett, a tanácsvezető bíró a Debreceni Ítélőtáblára utalta az ügy folytatását.
