Ha ez megvalósul, jobb, ha elkezdenek reszketni a falfirkálók

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirka elhelyezését Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő. A politikus szerdán nyújtotta be a büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése mint a rongálás egy külön nevesített minősített esete értékhatártól függetlenül bűncselekmény.

MNO
2010. 11. 17. 14:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szerdán nyújtotta be a büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése mint a rongálás egy külön nevesített minősített esete értékhatártól függetlenül bűncselekmény. A képviselő ezt egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. Nagy Gábor Tamás kezdeményezi, hogy a Btk.-ban rögzítsék a falfirka fogalmát, amely úgy szólna: az festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

A módosító javaslat indoklása szerint a „falfirkák rohamos elterjedése, a graffitijelenség nyomasztó eszkalációja miatt” van szükség a büntetőjogi szabályozás megváltoztatására. A képviselő szerint az ilyen jellegű cselekmények elkövetése sértheti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot. Szerinte a falfirkaellenes küzdelemben önmagában nem jelent megoldást, ha sokmillió forint elköltésével próbálják meg helyrehozni az okozott károkat, és a büntetőjog jelenlegi eszközrendszere önmagában nem bír elegendő visszatartó erővel.

Nagy Gábor Tamás leszögezi: a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó falfirkálás bűncselekménnyé minősítése azzal az előnyös következménnyel is járna, hogy lehetőség nyílik a a büntetőjog által nyújtott széles körű eszköztár alkalmazására, amely elsősorban a munkavégzésre, a jóvátételre, illetve az eredeti állapot helyreállítására helyezi a hangsúlyt. Mint az indoklásban írja, lehetőség van a pártfogó felügyelet alkalmazására, vagy akár közérdekű munka kiszabására is. Emellett – fűzi hozzá – a Btk. ismeri a tevékeny megbánás lehetőségét is, amely értelmében nem büntethető, aki – egyebek mellett – háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vagyon elleni bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Szerinte a tevékeny megbánás lényege tehát az, hogy az okozott kárt az elkövető maga tegye jóvá, jelen esetben például az összefirkált vagyontárgy megtisztításával, és azzal mentesülne a büntetés kiszabása alól. Emellett természetesen továbbra is lehetőség lenne pénzbüntetés vagy szabadságvesztés kiszabására is, ha az eset összes körülménye, illetve az elkövető személye ezt indokolja – teszi hozzá le Nagy Gábor Tamás. A Btk. közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett módosítása szerint az új szabályok többsége jövő év január 1-jétől lépne hatályba.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.