Ha ez megvalósul, jobb, ha elkezdenek reszketni a falfirkálók

Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirka elhelyezését Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő. A politikus szerdán nyújtotta be a büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése mint a rongálás egy külön nevesített minősített esete értékhatártól függetlenül bűncselekmény.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szerdán nyújtotta be a büntetőtörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amelyben azt javasolja: a büntető törvénykönyv (Btk.) rögzítse, hogy a falfirka elhelyezése mint a rongálás egy külön nevesített minősített esete értékhatártól függetlenül bűncselekmény. A képviselő ezt egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. Nagy Gábor Tamás kezdeményezi, hogy a Btk.-ban rögzítsék a falfirka fogalmát, amely úgy szólna: az festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

A módosító javaslat indoklása szerint a „falfirkák rohamos elterjedése, a graffitijelenség nyomasztó eszkalációja miatt” van szükség a büntetőjogi szabályozás megváltoztatására. A képviselő szerint az ilyen jellegű cselekmények elkövetése sértheti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot. Szerinte a falfirkaellenes küzdelemben önmagában nem jelent megoldást, ha sokmillió forint elköltésével próbálják meg helyrehozni az okozott károkat, és a büntetőjog jelenlegi eszközrendszere önmagában nem bír elegendő visszatartó erővel.

Nagy Gábor Tamás leszögezi: a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó falfirkálás bűncselekménnyé minősítése azzal az előnyös következménnyel is járna, hogy lehetőség nyílik a a büntetőjog által nyújtott széles körű eszköztár alkalmazására, amely elsősorban a munkavégzésre, a jóvátételre, illetve az eredeti állapot helyreállítására helyezi a hangsúlyt. Mint az indoklásban írja, lehetőség van a pártfogó felügyelet alkalmazására, vagy akár közérdekű munka kiszabására is. Emellett – fűzi hozzá – a Btk. ismeri a tevékeny megbánás lehetőségét is, amely értelmében nem büntethető, aki – egyebek mellett – háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő vagyon elleni bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Szerinte a tevékeny megbánás lényege tehát az, hogy az okozott kárt az elkövető maga tegye jóvá, jelen esetben például az összefirkált vagyontárgy megtisztításával, és azzal mentesülne a büntetés kiszabása alól. Emellett természetesen továbbra is lehetőség lenne pénzbüntetés vagy szabadságvesztés kiszabására is, ha az eset összes körülménye, illetve az elkövető személye ezt indokolja – teszi hozzá le Nagy Gábor Tamás. A Btk. közigazgatási és igazságügyi miniszter által kezdeményezett módosítása szerint az új szabályok többsége jövő év január 1-jétől lépne hatályba.

(MTI)