Hende: Egyetlen hadsereg sem lehet meg tartalék nélkül

2014 közepéig 6-8 ezer kiképzett tartalékos katonával kell rendelkeznie a Magyar Honvédségnek – mondta Hende Csaba a honvédelmi törvények módosításáról szóló javaslat szerdán megkezdődött általános vitájában az Országgyűlésben.• A kórházakról és a tartalékosokról vitáznak a képviselők

Egyetlen hadsereg sem lehet meg tartalék nélkül, sem anyagi, sem személyi tartalék nélkül – jelentette ki expozéjában a honvédelmi miniszter, aki megjegyezte: az árvizek idején mindössze 18 tartalékos elvi mozgósításának lehetősége áll fenn. Kifejtette: a védelmi tartalékot elsősorban klasszikus területvédelmi feladatokra, katasztrófavédelemre és a honvédségi kritikus infrastruktúra védelmére készítik majd fel; ezáltal a honvédség újra képes lesz saját objektumainak védelmére. Az önkéntes műveleti tartalék felállításáról kiemelte: ebben elsődlegesen az eddig szolgált sok ezer és az ezután leszerelő hivatásos és szerződéses honvédeket szólítanák meg. Ők szerződésben vállalhatnának szolgálatot a tartalékos erőben.

A másik pillért a kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles állomány jelenti, amely törvényi kötelezettség alapján szerveződik. Behívásuk kizárólag megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban történhet. A javaslat meghatározza a hadkiegészítő parancsnokságok feladatait, a bejelentési rendet és az adatnyilvántartás módját – fejtette ki a miniszter. Az ütemezésről elmondta, hogy 2011 végéig vonnák be az első 2000-2500 főt, ezzel kialakítják a fokozott őrzést igénylő létesítmények védelmének képességét. A következő ütemben, 2013 végéig 4-5 ezer fő részvételével a katasztrófavédelemben való közreműködést alakítják ki. 2014 első feléig a befogadó nemzeti támogatás feladataiban közreműködés kialakítása valósulhat meg újabb 1000-1500 tartalékos bevonásával – tette hozzá Hende Csaba.

Az önkéntes tartalékos rendszer kiépítését a sorkatonai szolgálat 2004-es megszüntetésekor az akkori kormányzat elmulasztotta megtenni – jegyezte meg. A jövő év elejére több tárcát érintő munkáltatói program készül, amely a kompenzációval, illetve a tartalékosok ösztönző rendszerével foglalkozik. A közszolgálatban állók előnyt fognak élvezni, ha önkéntes tartalékos katonai szolgálatot vállalnak – jelezte. A közoktatásban honvédelmi nevelési programokat indítanak; a felsőoktatásban tanulókkal mint az önkéntes tartalékos rendszer természetes utánpótlásával számolnak – közölte. Hozzátette: a Ludovika zászlóalj létrehozásának jogi kereteit is megteremtik, ahol a leendő honvédtisztek kemény katonai keretek között készülnek hivatásukra. A tisztjelöltek élethivatásuknak tekintik majd a honvédtiszti pályát – mondta Hende Csaba.

A tárcavezető a tervezett változtatások közül kiemelte még, hogy a jövőben a Szent Korona és a Sándor-palota őrzését ismét honvédek láthatják majd el. Hende Csaba közlése szerint a javaslat a honvédelmi tárca és a honvéd vezérkar irányítási kérdéseit is rendezi; kezdeményezi, hogy a főosztályok helyett – azokkal azonos jogállásban – csoportfőnökségek működjenek a honvéd vezérkarnál, és egyértelműsíti a Honvédelmi Minisztérium hivatalainak szervezeti besorolását. A honvéd vezérkar főnöke szakirányítási jogot gyakorolhatna az általános katonai szakterületek vonatkozásában.

Bővül továbbá a javaslat szerint a kormány hatásköre az ország védelmi felkészültségének érdekében, feladatként állapítják meg a NATO válságreagálási rendszerének alkalmazását, és azzal összhangban a nemzeti intézkedések rendszerének létrehozását és irányítását. Kiegészítik a honvédelmi miniszter felelősségi körét a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásával, illetve ágazati jogkörét a polgári válságkezelés katonai eszközökkel történő biztosításával.

Az új honvédelmi kormányzat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az elmúlt években a haderőreformoknak nevezett leszerelésekkel szétvert honvédséget ismét minden tekintetben alkalmassá tegye az alkotmányban rögzített legfontosabb feladat ellátására, a haza fegyveres védelmére – fogalmazott a miniszter. Szerinte olyan változtatásokat hoznak a honvédelem egészébe, amelyek lényegesen működőképesebbé teszik azt és megteremtik a további fejlődés lehetőségét.

2002 óta nem volt fontos a honvédelem ügye

Csampa Zsolt, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka nagy előrelépésnek nevezte a tárca törvényjavaslatát, az véleménye szerint hozzájárul a szaktárca és a honvédség megfelelő működéséhez, az önkéntes tartalékos rendszer létrehozásához. Kiemelte: egy évvel előrehozzák a tartalékos rendszer kialakítását, amit azért tart fontosnak, mert – mint mondta – a honvédelem nincs, nem lehet tartalék nélkül. A Fidesz nélkülözhetetlennek tartja az önkéntes tartalékos rendszer kialakítását, ami társadalmi igényként is megfogalmazódott – szögezte le a kormánypárti politikus. Aki az önkéntes tartalékos rendszerbe belép, komoly harcértéket képez majd – értékelte Csampa Zsolt, aki szerint a kétpillérű rendszeren keresztül biztosítani lehet, hogy a hadkiegészítés béke- és minősített időszakban is zavartalanul működjön. A kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot. A katonai felsőoktatásban az eddigi ösztöndíjas elnevezés helyébe honvéd tisztjelölt elnevezés lép, akik az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezet, a honvédség Ludovika zászlóaljának állományába tartoznak majd, a honvédség vezérkari főnökének közvetlen alárendeltségébe – ismertette. Kiemelte, hogy jövőre 22,1 milliárd forinttal nő a honvédelmi költségvetés. Ez – tette hozzá – azért fontos, mert szerinte az utóbbi években leépítették a honvédséget, elsorvasztották különböző fegyvernemeit. 2002 óta nem volt fontos a honvédelem ügye – fogalmazott.

Juhásznak tetszik is, meg nem is

A szocialista vezérszónok, Juhász Ferenc azt mondta, hogy korrekt és indokolt szakmailag a kormány által előterjesztett törvényjavaslat, a témák, amivel foglalkozik – így a NATO válságreagálási rendszeréhez való alkalmazkodás, az önkéntes tartalékos rendszer, és a tárca vezetési rendszerében történő változás – napirenden lévő kérdések. Kodifikációs szempontból az egyik legjobban előkészített törvényjavaslat, amit ez a kormány az elmúlt időszakban produkált – értékelte az MSZP-s képviselő, aki ugyanakkor az előterjesztés számos pontját illetően vetett fel problémákat. Hiányolta, hogy a nemzeti intézkedési rendszert nem határozza meg pontosan az indítvány. Problémának tartotta azt is, hogy a közigazgatási államtitkárnak szakirányítási feladatokat adnak, de konfliktus esetén nem engednék, hogy a vezérkari főnök katonai feladatokat más minisztériumok felé megfogalmazzon. Sok vitára ad okot a Zrínyi egyetemmel kapcsolatos javaslatsor is – mondta, hozzátéve: „győztek a konzervatív katonák”. A javaslat szerinte arról szól, hogy a katona álljon vigyázzba, hogy mikor legyen az ébresztő és a takarodó, azaz „visszasilányítja az egyetemet a Ludovika szintjére”. Az sem tisztázott, ki vezeti a zászlóaljat – tette hozzá. Úgy vélte, egyik részről nem adja meg a kormány azt a költségvetési támogatást, ami járna, másrészt pluszfeladatokat fogalmaz meg. Az önkéntes tartalékos rendszer kialakításáról azt mondta, egyetértés van abban, hogy a hadseregnek folyamatosan tartalékot kell képeznie, ami válság esetén elérhető. Milyen konfliktussal számolnak érdemben? – tette fel a kérdést; ezt szerinte nem lehet tudni, ugyanakkor csak így lehet meghatározni, milyen létszámban működjön a honvédség. Szerinte egzisztenciális zsarolással hívják be az önkénteseket a rendszerbe, ami elfogadhatatlan. Kifogásolta azt is, hogy a honvédelmi tárca eszközeit adott esetben ingyen használhatja más. A törvényt a szocialisták nem tartják támogathatónak – összegzett Juhász Ferenc.

(MTI)