Higany, arzén és ólom is van a szálló porban

A Greenpeace újabb húsz mérési eredményt tett közzé, melyek közül a pormintákat több mint egy hét hosszan gyűjtötték az ipari katasztrófa sújtotta Kolontár térségében. Összességében a Greenpeace mintavételi sorozata alapján meg tudja erősíteni, hogy az egészségügyi veszélyek az első hetekhez képest minimalizálódtak.

Kolontár és Devecser ásott kútjaiban az arzén aránya négyszázszor volt magasabb az ivóvízre vonatkozó határértékeknél. Fontos tudni: az ásott kutakból – amelyeket eddig is csak locsolásra használtak – nem szivárgott át az arzénszennyezés a talajvízbe, és a környék ivóvize teljesen biztonságosan fogyasztható, annak arzéntartalma egyértelműen az egészségügyi határérték alatt van. Az újraindított üzemből az átmenetileg használt tárolóba pumpált szennyvíznek szintén szokatlanul magas arzéntartalma és lúgossága volt, ugyanakkor a szálló finompor mérgezőanyag-tartalma az egyhetes minta alapján nem lépte túl a határértékeket.

A legmagasabb arzénszennyezés egy devecseri kútból vett mintában volt, 4200 mikrogramm literenként. Az ivóvízre vonatkozó határérték mindössze 10 mikrogramm/liter. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszap arzéntartalma komoly problémát jelenthet a jövőben. Szerencsére az egyértelművé vált, hogy az ivóvíz most arzénmentes, így nyugodtan fogyasztható a katasztrófa sújtotta térségben, és a talajvíz sem szennyezett – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója –, de az eredmények alapján az arzénszennyeződés esetleges terjedésére oda kell figyelni a jövőben, és a szennyezett kutakat mielőbb alaposan ki kell tisztítani. Felhívjuk a hatóságok figyelmét, hogy fordítsanak folyamatos, kiemelt figyelmet a térség talajvíz- és ivóvízbázisának állapotára.”

A Mal Zrt. ipari szennyvizéből vett minta 2300 mikrogramm arzént tartalmazott, ami azért jelentős, mert az EU által megszabott határérték a szennyvízre mindössze 100 mikrogramm. A Greenpeace szerint ezen mielőbb változtatni kell. A másik elfogadhatatlan eljárás, hogy rendkívül magas lúgtartalmú szennyvizet engednek az átmeneti tározóba – áll a Greenpeace közleményében. „Mindenképp csökkenteni kell a szennyvíz és a vörösiszap lúgosságát, még mielőtt az ideiglenes kazettába engedik. Továbbá fényképfelvételekkel és mérésekkel rendelkezünk arról, hogy a katasztrófában nem érintett IX-es kazettából 12-13-as pH-jú anyag szivárog az Ajkát Kolontárral összekötő út mentén, amit átlagosan napi több köbméter sósavval semlegesítenek. Ha csak ennek a szennyvíznek a lúgosságát semlegesítik, az összes többi lehetséges méreganyag bármiféle szűrés nélkül folyik ki a környezetbe” – mondta Szegfalvi Zsolt.

A szálló finomporból vett öt minta mindegyikében hét mérgező anyagot mutattak ki, köztük higanyt, arzént és ólmot, de szerencsére mindegyik az elfogadott egészségügyi határértékek alatt volt. „Feltételezzük, hogy az ipari katasztrófa utáni hetek esőzése a növényzetről lemosta a vörösiszap nagy részét, és ezért úsztuk meg a nagyobb porszennyezést, valamint a toxikus por nagyobb távolságokra terjedését – mondta Szegfalvi Zsolt –, de amíg a vörös iszap jelen van a zónában további folyamatos ellenőrzéseket kell végezni, hiszen az iszapból a por továbbra is felszabadulhat.”

A mintákat az osztrák szövetségi környezetvédelmi hivatal elemezte.