„Húszéves alkotmányos mulasztást lehetne orvosolni”

Salamon László meg van győződve arról, hogy a kétkamarás rendszerrel a döntések politikai értelemben vett legitimációja erősebb lenne, a politikai rendszer stabilabbá válna. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke a bizottság és a Fidesz-frakció által rendezett pénteki konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a mai túlpártosodott politikai állapotot érdemes ellensúlyozni.• „A második kamara az egyensúlyi politika támasza lehet” + Képriport

Az ellenzék erre nem alkalmas – mondta Salamon László a Parlament felsőházi termében tartott tanácskozáson –, mert éppen az ellenzéki szerepéből fakadóan csak az alternatívák felkutatására szorítkozhat, ezért is lenne szükség egy második kamarára. Kifejtette: ezzel párhuzamosan indokolt lenne, ha a második kamara felállítása egyúttal az Alkotmánybíróság – ahogy fogalmazott – páratlanul erős hatáskörének korrekciójával párosulna.

Salamon László rávilágított arra is, hogy politikai funkcióját tekintve ma is láthatók egy második kamara elemei többek között az érdekegyeztetésekben, és példaként említette a Költségvetési Tanácsot is. Ugyancsak részletesen szólt a második kamara létrehozásának korporatív megközelítéséről, felvetve, hogy a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, nemzeti és etnikai kisebbségek kaphatnának helyet benne.

Mint mondta, a kétkamarás rendszer felállítása során ez utóbbi lehetőséget éri a legtöbb bírálat, mert vannak, akik önkényes elképzelések megvalósulását vélik ebben felfedezni. Salamon László szerint ugyanakkor a második kamara felállításával többek között olyan, húszéves alkotmányos mulasztást lehetne orvosolni, mint például a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete. Hangsúlyozta, hogy a napi politikának nincs helye az alkotmányozási kérdések vitájánál.

Takács Albert volt igazságügyi és rendészeti miniszter a konferencián arról beszélt, hogy nem lenne célszerű intézményesíteni azokat a valóságos vagy remélt értékeket és szempontokat, amelyeket a második kamarának tulajdonítunk. Mint mondta, ő az egykamarás rendszer híve és kiemelte, nincs szükség arra, hogy a törvényhozást lassítsa, vagy nehezítse egy második kamara. Szerinte nincs bizonyíték arra, hogy a második kamara jobbá tenné a törvényhozást. A vétóra pedig jelenleg is kialakult forma létezik, például az államfő hatáskörével – tette hozzá. Takács szerint a pártpolitikától független képviselet a törvényhozáson kívül, a társadalmi, gazdasági, szociális tanáccsal folytatott konzultáció révén jelenhet meg.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke felszólalásában a kétkamarás parlament mellett foglalt állást, megítélése szerint a második kamarában a tudásnak kell érvényesülnie. Szerinte az Alkotmánybíróságról „kiderült, hogy meztelen”, az ügyrend törvényi szabályozása hiányában illegitim módon működik, helyette az új alkotmányban létre kell hozni a felsőházat.

A konferencián szinte valamennyi nagy magyarországi egyetem jogi kara képviseltette magát. A kétkamarás rendszert ellenző szakemberek többek között azzal érveltek, hogy Magyarországon jól kiépültek a hatalommegosztás szintjei, nem szövetségi tagállamokból áll az ország, azokban az országokban ugyanis van példa a kétkamarás rendszerre. Az ellenzők szerint a két kamarával bonyolultabbá, lassabbá válna a törvényalkotás, továbbá indokolatlanul terhelné az államháztartást.

Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense egyebek mellett azzal érvelt, hogy több országban elpártosodott a második kamara. A kétkamarás rendszer mellett kiállók ugyanakkor épp azt hangsúlyozták – mások mellett Tóth Károly, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense –, hogy a népképviselet így valósulhatna meg igazán, nem pedig a pártok, a frakciófegyelem révén.

(MTI)