Indul a büdzsé általános vitája

A jövő heti négynapos ülés első napján, hétfőn kezdi az Országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalását, kedden pedig dönt a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által előterjesztett három, a 98 százalékos különadót érintő törvénymódosításról.

Orbán Viktor utoljára 2006-ban, két hónappal az őszödi beszéd kiszivárogtatása után szólalt fel költségvetési kérdésben a parlamentben, a 2007-es büdzsé vitájában ő volt, az akkor még ellenzéki Fidesz vezérszónoka. Négy éve Orbán Viktor arról beszélt, hogy az akkor hatalmon lévő Gyurcsány-kormány Magyarország vétlen polgáraival fizetteti meg a hazugságpolitika árát. A 2007-es költségvetést Orbán Viktor brutálisnak minősítette, szerinte a törvényjavaslatból hiányzott az emberiesség és a szolidaritás. (hírTV)

A tervezett napirend szerint hétfő délután, a napirend előtti felszólalások és az interpellációs időszak után kezdi meg a parlament a 2011-es büdzsé általános vitáját, amelyet Orbán Viktor kormányfő nyit meg. A jövő évi költségvetés általános vitája – harmincórás időkeretben – hétfőtől csütörtökig le is zajlik. Hétfőn a 90 percesre tervezett expozé után az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke szólal fel harminc-harminc percben, majd a vezérszónokok kapnak szintén harminc-harminc percet.

Hétfőn – a szokásos menetrenddel ellentétben – nem 13, hanem 12 órakor kezdődik a plenáris ülés, és hétfő helyett kedden lesznek a szavazások. Hétfőn a 2011-es költségvetés általános vitáján kívül elkezdődik a jövő évi népszámlálásról szóló törvény módosításának általános vitája, és lezajlik az ügyvédekről szóló törvénymódosítás részletes vitája.

Kedd reggel a napirend előtti felszólalások után kezdődnek a szavazások. Az Országgyűlés megválasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnökét és tagjait. Ezután lesz a Lázár János által előterjesztett – az alkotmányt, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt és az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályokat érintő – javaslatok zárószavazása. Az indítványok elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú jogszabályokat úgy módosítaná a Fidesz frakcióvezetője, hogy a 98 százalékos különadót visszamenőleges hatállyal 2005. január 1-től kellene fizetni. A különadó összeghatára 3,5 millió forintra emelkedne, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetőknél, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinél azonban a különadó összeghatára 2 millió forint maradna a szabadságmegváltással együtt. Azokra, akik nyugdíjba vonulnak, nem vonatkozna a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.

Az alkotmány, valamint az Ab-törvény módosítása azt tartalmazza, hogy a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Ab csak akkor semmisíthetné meg, ha a tartalmuk az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sérti.

Ugyancsak kedden záróvita és zárószavazás lesz a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatról, amely tartalmazza egyebek mellett azt, hogy a magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kellene adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek – osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlanátruházásból származó jövedelem – után is ugyanekkora lenne az adó. A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetne be, amely az összevont adóalapot csökkentené. A családi kedvezmény megosztható lenne a házaspárok, élettársak között. Szintén a jövő évi adótörvényről szóló indítványban szerepel, hogy 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjjárulék, és további két évig, 2013. január 1-ig megmarad az energetikai cégekre 2008-ban kivetett, úgynevezett Robin Hood-adó.

Döntenek a képviselők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatról is. Az előterjesztés alapján a jövő év első napján Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) néven összeolvad az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség. A javaslat indoklása szerint az új szervezet a hatékony, költségtakarékos közigazgatás elveire építve biztosítja az állam adó- és adójellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Ennek érdekében újra megjelennének a rendszerben az adónyomozók is. Zárószavazás lesz az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításáról is. E szerint az Országgyűlés a jövőben a jelenlegi hat év helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit csak az ügyészek közül lehetne kinevezni. A javaslatban szerepel az is, hogy a megbízatási idő letelte és a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a jogköreit mindaddig gyakorolhatja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.

Szintén kedden szavaz a Ház a tartással kapcsolatos törvények módosításáról. Az indítvány célja, hogy biztosítsák azoknak a gyermekeknek az egzisztenciális biztonságát, akik nem teljes családban élnek. A javaslat lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek felkutatását még azelőtt, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana.

Záróvitát és zárószavazást tart a parlament a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló javaslatról. Az indítvány alapján a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként 2011. január 1-jétől létrejönnek a fővárosi, valamint megyei kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. Megszülethet a döntés a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti döntéseket vizsgáló parlamenti bizottság létrejöttéről, amelyre a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot.

Kedden folytatódik és lezárul az új PSZÁF-törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványok általános vitája.

(MTI)