„Kellemetlen” lehet? – Magyar vonatkozások a WikiLeaks-dokumentumokban

A nagy nyugati lapok mellett egyedül a Russzkij Reporter című orosz magazin kapta meg a WikiLeaks által megszerzett amerikai diplomáciai iratok teljes gyűjteményét. Közülük számos a 2008 augusztusában, Dél-Oszétia miatt kitört orosz–grúz háborúval foglalkozik, ennek kapcsán magyarországi jelentés is található. A szivárogtatás kapcsán megszólalt Simonyi András egykori washingtoni magyar nagykövet is.

MNO
2010. 11. 30. 15:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai diplomaták jelentése tartalmazza a Hamikus Vilmos, Faller Jenő és Göncz Kinga akkori megnyilatkozásait, a Fidesz álláspontját, amely leszögezi: Oroszország hasonlóan nyilvánul meg a konfliktusban, mint 1956-ban, hazánkkal szemben tette. A néhány magyar vonatkozású levélváltás, közlemény és bizalmas beszélgetés mellett az írások Grúzia NATO-val, a balti államokkal és az uniós államokkal – vagy éppen Brüsszellel – folytatott üzenetváltásait rögzítik.

Simonyi: Kellemetlen értesülések

A magyar–amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt – mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet kedden az MTI-nek. „Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar–amerikai kapcsolatokat” – mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek. Figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar–amerikai kapcsolatokról van szó.

A volt diplomata kifejtette, a kiszivárogtatással nem az az igazi gond, hogy egyes személyekről esetleg kritikus megjegyzéseket közölnek. Ezekért meg lehet sértődni, de szerinte ennél nagyobb probléma, hogy sérül a diplomácia talán legfontosabb része, az az „informális közlekedés”, amely nélkül a diplomácia szinte működésképtelenné válik. Elmondta, hogy a hivatalos diplomáciai közléseket megelőzi az informális kommunikáció, amelybe sok minden belefér. Az álláspontok közelítése érdekében akár magánvéleményüknek is hangot adnak a tisztségviselők, és ebbe a kommunikációba belecsúszhat olyan vicces vagy kevésbé vicces megjegyzés, esetleg kritika, amely a nyilvánosság előtt nem hangozna el.

„Ez a világ legtermészetesebb dolga, ha ezt kivesszük a diplomáciából, akkor nemcsak szegényebb lesz, hanem kiesik ez a fontos összekötő elem” – mondta. A diplomaták a jövőben kétszer is meg fogják gondolni, milyen informális közléseket tesznek, „én ezt tartom a legnagyobb drámának” – fejtette ki. Simonyi meggyőződése szerint a kiszivárogatott dokumentumokból stratégiai, biztonságpolitikai titkok nem derülnek ki, „a többit pedig meg fogják emészteni az országok”.

Arról is beszélt, hogy a magyar diplomáciai sürgönyökben is előfordulhatnak kritikai megjegyzések, hiszen a diplomaták egy-egy értesülés hátterében az érintett személyiséget is jellemzik, egy-egy szarkasztikus megjegyzés is bekerülhet egy jelentésbe. Nem lehet kizárólag száraz információkat közölni, a külpolitikát is emberek csinálják – mondta, azt azonban leszögezte: nagykövetként soha nem engedett át olyan táviratot, amely becsmérlő megjegyzést tartalmazott volna a fogadó országról.

Ezeken az iratokon kívül még több száz, hazánkkal kapcsolatos dokumentumot szivárogtatott ki a Wikileaks, ám ezek egyelőre nem elérhetők a szervezet honlapján sem, és más médiumok sem közöltek további részleteket belőle.

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.