„Kellemetlen” lehet? – Magyar vonatkozások a WikiLeaks-dokumentumokban

A nagy nyugati lapok mellett egyedül a Russzkij Reporter című orosz magazin kapta meg a WikiLeaks által megszerzett amerikai diplomáciai iratok teljes gyűjteményét. Közülük számos a 2008 augusztusában, Dél-Oszétia miatt kitört orosz–grúz háborúval foglalkozik, ennek kapcsán magyarországi jelentés is található. A szivárogtatás kapcsán megszólalt Simonyi András egykori washingtoni magyar nagykövet is.

Az amerikai diplomaták jelentése tartalmazza a Hamikus Vilmos, Faller Jenő és Göncz Kinga akkori megnyilatkozásait, a Fidesz álláspontját, amely leszögezi: Oroszország hasonlóan nyilvánul meg a konfliktusban, mint 1956-ban, hazánkkal szemben tette. A néhány magyar vonatkozású levélváltás, közlemény és bizalmas beszélgetés mellett az írások Grúzia NATO-val, a balti államokkal és az uniós államokkal – vagy éppen Brüsszellel – folytatott üzenetváltásait rögzítik.

Simonyi: Kellemetlen értesülések

A magyar–amerikai viszony van annyira erős, hogy nem fognak sérülni a kétoldalú kapcsolatok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai dokumentumok miatt – mondta Simonyi András volt washingtoni nagykövet kedden az MTI-nek. „Nem tudok elképzelni olyan információt, amely alapjaiban megrengetné a magyar–amerikai kapcsolatokat” – mondta, megjegyezve ugyanakkor, elképzelhető, hogy napvilágot látnak olyan értesülések, amelyek kellemetlenek lehetnek. Figyelmeztetett: egyetlen politikai oldal se próbáljon ebből az ügyből belpolitikai előnyt kovácsolni, mert itt a hosszú távú magyar–amerikai kapcsolatokról van szó.

A volt diplomata kifejtette, a kiszivárogtatással nem az az igazi gond, hogy egyes személyekről esetleg kritikus megjegyzéseket közölnek. Ezekért meg lehet sértődni, de szerinte ennél nagyobb probléma, hogy sérül a diplomácia talán legfontosabb része, az az „informális közlekedés”, amely nélkül a diplomácia szinte működésképtelenné válik. Elmondta, hogy a hivatalos diplomáciai közléseket megelőzi az informális kommunikáció, amelybe sok minden belefér. Az álláspontok közelítése érdekében akár magánvéleményüknek is hangot adnak a tisztségviselők, és ebbe a kommunikációba belecsúszhat olyan vicces vagy kevésbé vicces megjegyzés, esetleg kritika, amely a nyilvánosság előtt nem hangozna el.

„Ez a világ legtermészetesebb dolga, ha ezt kivesszük a diplomáciából, akkor nemcsak szegényebb lesz, hanem kiesik ez a fontos összekötő elem” – mondta. A diplomaták a jövőben kétszer is meg fogják gondolni, milyen informális közléseket tesznek, „én ezt tartom a legnagyobb drámának” – fejtette ki. Simonyi meggyőződése szerint a kiszivárogatott dokumentumokból stratégiai, biztonságpolitikai titkok nem derülnek ki, „a többit pedig meg fogják emészteni az országok”.

Arról is beszélt, hogy a magyar diplomáciai sürgönyökben is előfordulhatnak kritikai megjegyzések, hiszen a diplomaták egy-egy értesülés hátterében az érintett személyiséget is jellemzik, egy-egy szarkasztikus megjegyzés is bekerülhet egy jelentésbe. Nem lehet kizárólag száraz információkat közölni, a külpolitikát is emberek csinálják – mondta, azt azonban leszögezte: nagykövetként soha nem engedett át olyan táviratot, amely becsmérlő megjegyzést tartalmazott volna a fogadó országról.

Ezeken az iratokon kívül még több száz, hazánkkal kapcsolatos dokumentumot szivárogtatott ki a Wikileaks, ám ezek egyelőre nem elérhetők a szervezet honlapján sem, és más médiumok sem közöltek további részleteket belőle.

(MTI, MNO)