Magas pályakezdő bérekkel, ösztöndíjakkal csábítanák a tanárokat

Magas pályakezdő bérek, már a képzés elején kiemelt ösztöndíjak, osztatlan képzés, megfelelő színvonalú továbbképzés és az elhelyezkedés garantálása – így foglalta össze Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a pedagógus-életpályamodell általa legfontosabbnak ítélt elemeit szerdán egy szakmai konferencián Budapesten. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár lehetséges modellként említette, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból és három – kivételes esetben négy – további szakaszból állna. • Pedagógusokból könyvtárosok?

MNO
2010. 11. 17. 12:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pokorni Zoltán több száz pedagógus, intézményvezető és oktatási szakember előtt tartott előadásában kiemelte: a jó életpályamodell továbblépésre ösztönöz, a pályán lévőket új ismeretek elsajátítására sarkallja. Úgy látja, hogy vonzóbbak azok a bérrendszerek, amelyek „laposak”, azaz aránylag magas pályakezdő fizetéssel indulnak, majd arányosan emelkednek. A magas kezdő alapbér mellett a többletjövedelmeket a vállalt, vállalható többletfeladatokhoz kellene kötni – mondta, hozzátéve: érje meg az osztályfőnöknek mentortanárnak lenni.

Kitért arra is, hogy a tapasztalatok szerint a pedagógus-életpályamodell ott működik jól, ahol eléri az átlagbért a pedagógusok átlagbére. Megjegyezte: az általános iskolai tanárok alapbére tavaly 165 ezer forint volt (pótlékokkal együtt 209 ezer), a középiskolai tanároké pedig 185 ezer forint (pótlékokkal együtt 248 ezer). Eközben a diplomás alapbér 273 ezer forint volt, míg az összjövedelem 335 ezer forint.

Pokorni Zoltán azt mondta, „le kell húzni” a pedagógusképzésről az egyéb funkciókat, és arra kell koncentrálni, hogy a közoktatási feladatok ellátásához képezzenek pedagógusokat, a jelenleginél kevesebb létszámban, de magas színvonalon. Számukra ugyanakkor garantálni kell az elhelyezkedést; erre vonatkozó passzus nincs a koncepcióban, de nagyon fontos elem – tette hozzá.

Rámutatott arra: már rögtön a képzés elején ösztöndíjakat kell biztosítani, a legjobb diákokat kell a pedagógusképzésbe csábítani. A pályakezdők bérével vetekedő ösztöndíjakra van szükség – ez sem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, egyelőre – jegyezte meg.

Véleménye szerint fontos, hogy szigorú belépési követelményeket szabjanak, s osztatlanná váljon a pedagógusképzés. Ha nem sikerül a minősítés, annak legyen következménye, de nem elsőre, kapjon az érintett esélyt arra, hogy képzéssel, továbbképzéssel tudjon javítani.

Hangsúlyozta: a pedagógus-életpályamodellnél össze kell hangolni a finanszírozás mellett a pedagógusképzést, -továbbképzést is. Kiemelte, akkor tudnak forrásokat, politikai támogatást szerezni, ha szigorúan javítják a minőséget. A 2001–2002-ben kidolgozott életpályamodell jó alap lehet a modell kimunkálásakor – mondta Pokorni Zoltán.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a pedagóguspolitikának a jogszabályi alapjait és kereteit le kell tenni még ebben a kormányzati ciklusban az asztalra. Most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval „finanszírozzák meg” a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület – mondta.

A pedagógus-életpálya ma is kiszámítható ugyanakkor, de lehet, hogy ez a baj – mondta, s emellé még három szempontot társított: az anyagi jövőképet, a társadalmi presztízst és megítélést. Szerinte a társadalmi közgondolkodásban nincs helyén, hogy pontosan mi a pedagógusok munkája, kötelezettsége.

Kiemelte: a színvonalemelés az egész rendszer lényege. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusokat meg szeretnék tartani a közalkalmazotti jogállásukban. A közalkalmazotti törvényen belül önálló bértáblában és ehhez kapcsolódó követelményrendszerben gondolkodnak – jegyezte meg.

Az MTI által elsőként nyilvánosságra hozott vitaanyaggal összhangban lehetséges életpályamodellként említette, hogy az 5+1 éves felsőoktatási képzés után 2 éves gyakornoki idő jönne, amelyet egy minősítő vizsga követne. Ezután a pedagógus I. és II. szakaszt követné adott esetben a mesterpedagógusi, majd a tudós tanári szakasz, végül a pálya zárása. A nyugdíjba lépés előtti szakasz együtt járna az óraszámok mérséklésével és az ezzel arányos jövedelemcsökkenéssel – közölte Gloviczki Zoltán, megjegyezve: sehol nem gondolkodnak ugyanakkor szigorú határokban.

A tanácskozásra meghívták Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, aki azonban a Brüsszelben tartandó kihelyezett kormányülés miatt nem tudott részt venni a konferencián.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.