Magas pályakezdő bérekkel, ösztöndíjakkal csábítanák a tanárokat

Magas pályakezdő bérek, már a képzés elején kiemelt ösztöndíjak, osztatlan képzés, megfelelő színvonalú továbbképzés és az elhelyezkedés garantálása – így foglalta össze Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a pedagógus-életpályamodell általa legfontosabbnak ítélt elemeit szerdán egy szakmai konferencián Budapesten. Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár lehetséges modellként említette, hogy a pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból és három – kivételes esetben négy – további szakaszból állna. • Pedagógusokból könyvtárosok?

Pokorni Zoltán több száz pedagógus, intézményvezető és oktatási szakember előtt tartott előadásában kiemelte: a jó életpályamodell továbblépésre ösztönöz, a pályán lévőket új ismeretek elsajátítására sarkallja. Úgy látja, hogy vonzóbbak azok a bérrendszerek, amelyek „laposak”, azaz aránylag magas pályakezdő fizetéssel indulnak, majd arányosan emelkednek. A magas kezdő alapbér mellett a többletjövedelmeket a vállalt, vállalható többletfeladatokhoz kellene kötni – mondta, hozzátéve: érje meg az osztályfőnöknek mentortanárnak lenni.

Kitért arra is, hogy a tapasztalatok szerint a pedagógus-életpályamodell ott működik jól, ahol eléri az átlagbért a pedagógusok átlagbére. Megjegyezte: az általános iskolai tanárok alapbére tavaly 165 ezer forint volt (pótlékokkal együtt 209 ezer), a középiskolai tanároké pedig 185 ezer forint (pótlékokkal együtt 248 ezer). Eközben a diplomás alapbér 273 ezer forint volt, míg az összjövedelem 335 ezer forint.

Pokorni Zoltán azt mondta, „le kell húzni” a pedagógusképzésről az egyéb funkciókat, és arra kell koncentrálni, hogy a közoktatási feladatok ellátásához képezzenek pedagógusokat, a jelenleginél kevesebb létszámban, de magas színvonalon. Számukra ugyanakkor garantálni kell az elhelyezkedést; erre vonatkozó passzus nincs a koncepcióban, de nagyon fontos elem – tette hozzá.

Rámutatott arra: már rögtön a képzés elején ösztöndíjakat kell biztosítani, a legjobb diákokat kell a pedagógusképzésbe csábítani. A pályakezdők bérével vetekedő ösztöndíjakra van szükség – ez sem szerepel a nyilvánosságra került koncepcióban, egyelőre – jegyezte meg.

Véleménye szerint fontos, hogy szigorú belépési követelményeket szabjanak, s osztatlanná váljon a pedagógusképzés. Ha nem sikerül a minősítés, annak legyen következménye, de nem elsőre, kapjon az érintett esélyt arra, hogy képzéssel, továbbképzéssel tudjon javítani.

Hangsúlyozta: a pedagógus-életpályamodellnél össze kell hangolni a finanszírozás mellett a pedagógusképzést, -továbbképzést is. Kiemelte, akkor tudnak forrásokat, politikai támogatást szerezni, ha szigorúan javítják a minőséget. A 2001–2002-ben kidolgozott életpályamodell jó alap lehet a modell kimunkálásakor – mondta Pokorni Zoltán.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a pedagóguspolitikának a jogszabályi alapjait és kereteit le kell tenni még ebben a kormányzati ciklusban az asztalra. Most nincs pénz arra, hogy bármiféle tőkeinjekcióval „finanszírozzák meg” a pedagógustársadalmat, ugyanakkor komoly kormányzati elhatározás, hogy kiemelt preferencia legyen e terület – mondta.

A pedagógus-életpálya ma is kiszámítható ugyanakkor, de lehet, hogy ez a baj – mondta, s emellé még három szempontot társított: az anyagi jövőképet, a társadalmi presztízst és megítélést. Szerinte a társadalmi közgondolkodásban nincs helyén, hogy pontosan mi a pedagógusok munkája, kötelezettsége.

Kiemelte: a színvonalemelés az egész rendszer lényege. Fontosnak nevezte, hogy a pedagógusokat meg szeretnék tartani a közalkalmazotti jogállásukban. A közalkalmazotti törvényen belül önálló bértáblában és ehhez kapcsolódó követelményrendszerben gondolkodnak – jegyezte meg.

Az MTI által elsőként nyilvánosságra hozott vitaanyaggal összhangban lehetséges életpályamodellként említette, hogy az 5+1 éves felsőoktatási képzés után 2 éves gyakornoki idő jönne, amelyet egy minősítő vizsga követne. Ezután a pedagógus I. és II. szakaszt követné adott esetben a mesterpedagógusi, majd a tudós tanári szakasz, végül a pálya zárása. A nyugdíjba lépés előtti szakasz együtt járna az óraszámok mérséklésével és az ezzel arányos jövedelemcsökkenéssel – közölte Gloviczki Zoltán, megjegyezve: sehol nem gondolkodnak ugyanakkor szigorú határokban.

A tanácskozásra meghívták Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is, aki azonban a Brüsszelben tartandó kihelyezett kormányülés miatt nem tudott részt venni a konferencián.

(MTI)