Matolcsy: Az elmúlt húsz év legnagyobb adóátalakítása lesz jövőre

Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés három fő eszköze a szigorú költségvetési politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet: a 2011. évi költségvetés egy új, remélhetőleg hosszú konszolidációs történelmi korszak elejének első költségvetése. Matolcsy György a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz. Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre háromszázalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy „nem romlik a külső világ”.

Matolcsy szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 79-80 százalékról 78 százalék körüli szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció három százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken. A jövő évi költségvetés három fő eszköze – fűzte hozzá a miniszter – a szigorú költségvetési politika, az adóreform és a szerkezeti reformok. A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kormány örökölte a szigorú költségvetési politikát, de a konzervatívok amúgy is szeretik ezt alkalmazni, ha az növekedéssel és a foglalkoztatás bővítésével jár együtt. Az adóreformról azt mondta: ez az elmúlt húsz év legnagyobb adóátalakítása, a szerkezeti reformok pedig Magyarország elkövetkező tíz évét megnyerik számunkra.

Csökkenhet hazánk adósságállománya

Matolcsy kiemelte: mindezek eredményeként jövőre Magyarország lesz – Svédország mellett – az egyetlen olyan uniós tagállam, amelynek csökken a GDP-hez mért adósságállománya. A nemzetgazdasági miniszter szerint öt feladatot szükséges teljesíteni ahhoz, hogy Magyarországon megtörténjen a tartós költségvetési konszolidáció. Matolcsy a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül „minél előbb, minél többet”. Elmondta: az egymillió új munkahely mintegy ezermilliárd forint többletet eredményezne a költségvetésben, ami „rendbe tehetné” a jelenleg 900 milliárdos hiányt mutató állami nyugdíjkasszát.

A beruházási rátát 25 százalék közelébe kell emelni, az állami bürokráciát pedig legalább a negyedével szükséges csökkenteni – sorolta, hozzátéve: a bürokrácia leépítése 600-800 milliárd forintos megtakarítást hozhat. A tartós költségvetési konszolidáció feltétele, hogy Magyarország a következő években tartósan három százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát – ismertette. Kitért arra, hogy a kormány várakozása szerint a magyar gazdaság 2013-ban és 2014-ben képes lesz a 4–6 százalék közötti növekedésre.

Jövőre ismertetik a szerkezeti reformokat

A nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán – konzultációkat követően – ismertetnie kell, „ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió”. Hozzáfűzte, hogy a jövő év tavaszán elkészülő dokumentumban – amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek vagy növekedési és stabilitási programnak – tisztázni kell az összes szerkezeti reform „lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését”, illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak. Aláhúzta azt is: az előző kormány 2009-ben az idei költségvetést 3 százalékos „fekete lyukkal”, csalással tervezte meg. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: emiatt kellett az új kormánynak „nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót bevezetnie”.

A világgazdaságban lezajlott sikertörténeteket ismertetve beszélt az Amerikai Egyesült Államokban 1930-as években végrehajtott pénzügyi konszolidációról, a New Dealről; az angolszász modellről, amelyben szintén a foglalkoztatás volt a középpontban; Németország második világháború utáni gyors felépüléséről; valamint az ázsiai „kistigrisek” modelljéről. Ezek a külföldi példák azt üzenik – fűzte hozzá –, hogy az erős állam jól megfér az erős versennyel, és hogy lehet alacsony állami újraelosztással, adóteherrel működtetni a gazdaságot, lehet egyszerre gyors a növekedés és kiegyensúlyozott a költségvetés és magas a foglalkoztatottság; a siker lehet gyors.

Matolcsy: A magyar történelemből is lehet építkezni

Szerinte lehet építkezni a huszadik századi magyar történelemből is, lehet meríteni a sikeres magyar pénzügyi konszolidációból is. Itt az 1924–27 közötti időszakról, az 1930-as világválság utáni évekről és az 1946-ban kezdődött, de a néhány év után befejeződött újjáépítésről szólt. Matolcsy úgy vélekedett: sikeres költségvetési, pénzügyi konszolidáció nélkül nem lesz társadalmi, gazdasági és nemzeti felemelkedés. A kormány a munkát elkezdte, a gazdaságpolitikája középpontjába a „siker háromszögét” állította: a növekedés, a beruházás, a fogyasztás élénkítésével emelni kell a foglalkoztatást, e kettő együtt megteremti a költségvetés egyensúlyát – emelte ki.

(MTI, MNO)