Megértik? – „A cigányság ügye egész Európát érinti”

Tisztességes, takarékos elnökségre készül Magyarország – mondta Győri Enikő a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MNO-nak elmondta azt is: igyekszünk megértetni Európával, hogy a cigányság régióbeli helyzete nemcsak a térség országainak kérdése, hanem az egész kontinensé.

Amikor legutóbb meghallottam, hogy negyven munkanap van még az EU-elnökségünk kezdetéig, a hideg futott végig a hátamon. Most pedig már ennél is kevesebb van – kezdte tájékoztatóját Győri Enikő. A Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára elmondta: kétmilliárdos hiánnyal és indokolatlan vagy nehezen megmagyarázható kinevezésekkel álltak az elnökség előkészületéhez, kétéves munkát kellett elvégezniük fél esztendő alatt, ám Győri szerint ennek fényében sem lehetetlen, hogy a tisztességes túlélésből hatalmas sikert kovácsoljunk. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a már elfogadott júniusi stratégia után egy új aktualizált tervet fogadott el szerdán a kormány. Ezt pedig még követi egy januári finomhangolás.

Győri Enikő beszámolt a parlamentben lezajlott plenáris vitáról, úgy jellemezte, hogy jó, tisztességes hatórás vita volt, amelyben csak egy párt volt az erős Európa ellen, ám azzal ez a frakció is egyetértett, hogy ha sikeres lenne a magyar elnökség. Elmondta azt is, hogy elnökségünk nagyban fog arra épülni, hogy 2011 az önkéntesség éve, ezért nagy hangsúlyt fognak arra fektetni, hogy bemutassák a magyarországi civil szférát és önkéntes szervezeteket. Megjegyezte: ezek sokszor még számunkra is láthatatlanok, pedig tevékenységük elismerésre méltó. Az államtitkár az elnökség negatív oldalának nevezte az uniós költségvetés elkészítését, ám ez júniusra, elnökségünk utolsó időszakára esik. Győri szerint komoly vita van már most arról, hogy mit kezdjen a nemzetközösség a saját forrásokkal, hiszen az Európai Parlamentben minden frakció egyforma hangosan szónokol mellette, ám a „tagállamok kormányainak más sem hiányozna a nyakába, mint egy EU-adó”.

A kontinensnek növekedés kell

Az államtitkár megnevezte a magyar EU-elnökség négy legfontosabb területét. Ezek között első a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás ügye. „Ez a makrogazdasági egyenlőtlenség kiegyenlítését és az egységes piac megerősítését jelentené – szögezte le Győri, hozzátéve: ha csak ezt elérjük, már az hihetetlenül sikeressé teszi az elnökséget. „Ennek a kontinensnek növekedés kell, ami munkahelyek nélkül nem fog menni” – mondta.

Ide sorolta még Győri a romastratégiát is, amelyet Járóka Lívia fideszes EP-képviselő már hat éve hangoztat. Szavai szerint „francia barátaink elintézték, hogy mindez téma legyen”, hozzátéve: a prioritás itt is a munkahelyteremtés, valamint az oktatás lesz. Az MNO kérdésére, készülnek-e arra a lehetőségre, hogy a társadalom politikai megközelítésünket Nyugat-Európa – elsősorban Franciaország és Németország – kizárólag biztonságpolitikai kérdésnek fogja tekinteni, Győri azt felelte: természetes, hogy máshogy reagálnak a problémára egyes államok. Úgy látja: ugyanúgy meg kell érteni azt, hogy Olaszországban például ez már közbiztonsági kérdés, ám Franciaország kora ősszel megmutatta, hogy ez a téma egész Európát érinti. Már csak azért is – tette hozzá Győri –, mert a cigányság Európa egy alkotó nemzete, még ha nincs is külön államuk, ezért nem lehet tisztán bevándorlási ügyként kezelni a kérdést. Igyekszünk ezt megértetni Európával, jó esély van rá, hogy ez sikerülni is fog – foglalta össze az államtitkár.

Duna-stratégia, keleti partnerség, energetika

A második pont a közösségi politika lesz, ennek részeként kívánja kezelni hazánk például azt, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer készüljön, hiszen ez biztonságpolitikai kérdés. Ide sorolta Győri az energetikakérdést is, ahol felmerül majd az is, hogy az öreg kontinensen ne csak Kelet–Nyugat, de Észak–Dél irányban is áramoljon az energia a jövőben. Ide sorolta továbbá a 2012-es Duna-stratégia kidolgozásának előkészületét is. A harmadik pont a polgárbarát Európa lesz, amelynek célja az egymás közötti akadályok leküzdése. Példaként említette, hogy ha Bulgária és Románia kész arra, hogy belépjen a schengeni övezetbe, akkor ne találjon ki az unió újabb feltételeket, noha tisztában van vele, hogy a „politikától nem idegen az effajta árukapcsolás”.

Hasonló szemléletet terveztek a négyes pontban, a felelősségteljes bővítés kérdésében is, vagyis ha a tagjelöltek készen állnak, akkor az EU léptesse is be őket a szövetségbe. Ám úgy látja: amíg a tagjelöltek nem kapnak céldátumot, addig sokkal nehezebb nekik a kritériumok teljesítése. Elnökségünk alatt e pontban foglalkoznánk azzal is, hogy a keleti partnerséget tartalommal töltsük meg, mert – Győri elmondása szerint – Brüsszelnek e téren nincs túl sok ötlete.