Naptári napokban fogják számolni a közigazgatási eljárásokat

Jövő évtől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban, nem munkanapokban számolják majd a határidőket – mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a határidő-számítással összefüggő törvénymódosítás általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben.• A fogyasztási helyek 57 százalékát nem érinti a gázár emelése • „Fontos, hogy a magyarországi cigányság integrációja felgyorsuljon”

Szabó kiemelte: a kormány szándéka a közigazgatás megújításával a jó állam megteremtése, a közigazgatás gyökeres átalakítása, valódi szolgáltató állam létrehozása. Ezért a közigazgatás szerkezetét és működését is ésszerűsíteni kell – tette hozzá. Mint mondta, az előterjesztés szerint a naptári napban való határidő-számolást a 2011. január 1., azaz a törvény hatálybalépése után induló hatósági eljárási ügyekben és megismételt eljárásokban kell majd alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a rendszer a 2009. október 1. előtti állapotra áll vissza, akkortól tértek át ugyanis a munkanapokban való határidő-számításra.

Szabó elmondta: jelenleg több mint 1200 jogszabály határoz meg munkanapban határidőt. Hozzátette: a mostani törvényjavaslat 92 törvény módosítását tartalmazza. Beszélt arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban folyamatban van a kormányrendeleti és az egyes szaktárcáknál a miniszteri rendeleti szintű szabályozási rendszer felülvizsgálata. Közölte: minden zökkenőmentesen halad azért, hogy 2011. január elsején minden eljárási szabály egymáshoz illeszkedve, főszabály szerint naptári napban állapítsa meg a kapcsolódó határidőket. Az államtitkár kiemelte: a határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik; a hatályos szabályozás ugyanis alapvetően a hatóságoknak kedvez. A kormány célja a szolgáltató közigazgatás kiépítése – jelentette ki.

Szólt arról, hogy a 10 napos vagy annál hosszabb határidő esetén a határidőket lehetőség szerint öttel osztható módon állapítja meg a javaslat. Példaként elmondta, hogy az általános ügyintézési határidő 22 munkanap helyett 30 nap lesz, hosszabb határidők esetén pedig két-három hónapos határidőt állapít meg a törvényjavaslat. Szabó hangsúlyozta: kivételes esetekben fennmarad a munkanapokban történő határidő-számítás, mint például a privilegizált eljárások – köztük az adóigazgatási eljárás – esetében.

Az államtitkár a határidőkkel kapcsolatos módosítások mellett szólt még az integrált ügyfélszolgálati irodákról, a kormányablakokról is. Mint mondta, a kormányablakok létrehozásának célja, hogy „egyablakos ügyintézés” keretében is intézhetők legyenek a hatósági ügyek. Mint mondta, pótlékra lesz jogosult az a kormánytisztviselő, aki a megyei, fővárosi kormányhivatalokon belül működő integrált ügyfélszolgálati irodán ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be; az illetménypótlék mértéke az illetményalap 20 százaléka lesz. Indoklásképpen hozzátette: az integrált ügyfélszolgálati irodák dolgozói komplex feladatot látnak majd el, és a 12 órás nyitva tartás miatt két műszakban dolgoznak majd.

(MTI)