Schmitt aláírta a 98 százalékos különadóról szóló törvényt

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.

MNO
2010. 11. 19. 18:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés kedden fogadta el az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény módosítását, amelyek szerint az Alkotmánybíróság ezután csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket. A Ház aznap döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól is.

A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el – név szerinti voksolással – az alkotmány módosítását 261 igen és 103 nem szavazat mellett. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással döntöttek, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott. A Ház a törvényjavaslatok sürgős kihirdetését kérte.

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő napon, vagyis szombaton lép hatályba, hasonlóan az alkotmánybírósági törvény módosításához, amelynek rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A Ház ugyancsak kedden döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól is: a parlament 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. A törvény szerint a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.

A Magyar Közlöny pénteki számában e törvények mellett megjelent az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosítása, amely alapján kilenc évre választhatják a legfőbb ügyészt; a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény; a jövő évi adó- és járuléktörvények; a konzuli védelemről szóló jogszabály módosítása; valamint a kormányhivatalok kialakításával összefüggő törvénymódosítások.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.