Tíz éve működik a Melegség és megismerés program, amelynek keretében iskolákban beszélnek a másságról önkéntes leszbikus és homoszexuális emberek. A projektet koordináló Szimpozion és a Labrisz Leszbikus Egyesület célja egyebek mellett, hogy eloszlassák a fiatalok körében kialakult tévhiteket és félelmeket, valamint „érzékenyítést” teremtsenek a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek problémái iránt. Szeretnék elérni továbbá, hogy bővítsék a tanárok és a diákok melegséggel kapcsolatos ismereteit. 2000 óta 300 foglalkozást tartottak. Az első években inkább vidéki szakközépiskolákból érkezett meghívás, majd budapesti iskolák, illetve gimnáziumok is felfigyeltek a programra. Később egyre több egyetemre és főiskolára jutott el a projekt, az egyházi intézmények közül egyetlen lelkészképzőben jártak. Az oktatási intézmények mellett olyan cégektől is kapnak meghívást, amelyek fontosnak tartják a diszkriminációmentes munkahelyet.
Az előadásokkal olyan környezetet kívánnak teremteni, amely tiszteletben tartja a tanulók sokféleségét, így az LMBT-tanulókat és szüleiket is. A pedagógusokat pedig arra készítik fel, hogy megfelelően tudjanak reagálni, ha valakit szexuális orientációja miatt csúfolnak vagy zaklatnak. A foglalkozásokat két, erre a feladatra speciálisan felkészített vezető tartja, egy homoszexuális férfi és egy leszbikus nő. Általában osztályfőnöki óra, iskolai nap vagy szemináriumok keretében zajlanak a foglalkozások.
Lapunk kérdésére, miszerint nem érzik-e úgy, hogy egy identitását kereső fiatalra esetleg negatív hatással lehet a másság reklámozása – főként az iskola falain belül –, az említett egyesületek úgy reagáltak: „nem reklámozzuk a melegséget, hanem beszélünk róla”. Mint fogalmaztak, melegek mindenhol vannak, így az iskolákban is, függetlenül attól, hogy ki mit gondol a melegségről. „Fontosnak tartjuk, hogy a meleg diákok ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést, kiközösítést, zaklatást heteroszexuális osztálytársaiktól” – jelentették ki, hozzátéve, hogy „attól senki nem lesz meleg, hogy melegekkel találkozik”. Arra hivatkoznak, hogy a homoszexuális tizenéveseket gyakran zaklatják, bántalmazzák, és amerikai felmérések szerint a tizenéveskori öngyilkosságok aránya négyszer nagyobb a melegek, mint a heteroszexuálisok körében. Szerettünk volna megkeresni olyan intézményeket, ahol már tartottak ilyen jellegű előadást, ám a szervezők nem tartották etikusnak az iskolák elérhetőségeinek közzétételét.
A program elindulásakor az akkori oktatási miniszter, Pokorni Zoltán (Fidesz) körlevélben hívta fel az iskolaigazgatók figyelmét, hogy csak megfelelő módon képzett, diplomás tanárok tarthatnak tanórákat, és a programot nem ajánlotta. Pálinkás József egykori oktatási államtitkár pedig a parlamentben kijelentette, a Melegség és megismerés program „közelít a szexturizmust is szolgáló kerítéshez”. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága elődeihez hasonlóan nem tiltaná be a programot. A tárca válaszlevelében leszögezte, „a megszokottól eltérő is létezik, akkor is, ha nem beszélünk róla”. Szerintük csak a megértés alapján lehet toleránsan véleményt alkotni, így nem kifogásolható, ha a témát indokolt esetben az iskolákban is tárgyalják. Megjegyezték azonban, hogy a készülő Nemzeti alaptanterv keretei között előbb a családi életre nevelés programját igyekeznek megerősíteni az iskolákban. „A súlyos demográfiai helyzet ismeretében a nemzet jövőjét illetően rendkívül fontos, hogy a gyermekvállalást, a családalapítást a fiatalok értékként kezeljék” – olvasható válaszlevelükben.
Ékes Ilona (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagja úgy véli, bár az emberi méltóságról fontos beszélni, és senkit nem lehet kirekeszteni nemi identitása miatt, de az a szervezet, amely nyíltan vállalja a homoszexualitás népszerűsítését, nem lehet alkalmas ilyen előadások lebonyolítására.
Mercedes-Benz Sprinter
Tologatható fürdőszobával újít a Bürstner kempingbusza
