„Történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására”

Az új alkotmány elkészítésével történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására – mondta Stumpf István alkotmánybíró az Új alkotmányt – most vagy soha? című kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Budapesten, a XXI. Század Intézet rendezvényén.

A Terror Háza Múzeumban tartott eseményen – amelyet Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója vezetett – Stumpf rámutatott: miközben alkotmányos mulasztásban van a parlament, háromféle koncepció verseng egymással: az egyik szerint a Szent Korona joghatóságának szellemében kell az új alkotmányt megalkotni, a második szerint a jelenlegi elfogadható kisebb módosításokkal, a harmadik szerint pedig szükség van „egy szellemében, struktúrájában új alkotmányra, amelynek vissza kell állítania a kontinuitást az ezeréves államisággal” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a parlament tagjai közül ä1994-1998 között senki nem vitatkozott azon, hogy szükség van új alkotmányraö. Az elmúlt időszakban felnőtt egy új közjogász generáció, amelynek tagjai képesek egy új alkotmányt létrehozni, s december közepére a parlamenti előkészítő bizottság munkája lezárul.

Stumpf véleménye szerint az alkotmányjogi alapelveket kell meghatározni, amelyek mentén kell meghozni a sarkalatos törvényeket. Ezzel együtt ki kell találni azt a módot, hogy az alkotmány stabilitása megmaradjon – folytatta –, hozzátéve: kellenek olyan alkotmányos elvek, amelyeket senki nem változtathat meg.

Balogh András, az MSZP elnökhelyettese rámutatott: ma nincs alkotmányozási kényszer, noha a mostani alaptörvény rövid idő alatt született, „de nem nevezhető tákolmánynak”, és „nehéz bizonyítani, hogy a szocializmus bélyegét magán viseli”, mert a pluralista demokrácia alapelveit egyértelműen megfogalmazta.

Fricz Tamás politológus, a program egyik szervezője kiemelte: egy illegitim, nem demokratikusan megválasztott parlament fogalmazott meg még 1989-ben egy átmeneti alkotmányszöveget, a parlament pedig emiatt „folyamatos kötelezettségi állapotban van”, aminek húsz éve nem tett eleget. Utalt arra: szimbolikus jelentősége van annak, hogy az országnak legyen új alkotmánya.

Az elmúlt 20 év világossá tette, funkcionális, valóságos problémák is vannak az alkotmánnyal – állapította meg. Mint mondta, a preambulumban deklarálni kell, hogy az 1989 óta tartó átmeneti állapot megszűnik, a diktatórikus pártállami rendszertől pedig el kell határolódni. Az is fontos – hangoztatta –, hogy meghatározzák: Magyarországon az új alkotmánnyal elkezdődik a negyedik köztársaság. Véleménye szerint az állam és a civil társadalom kapcsolatát is be kell venni a preambulumba.

Kitért arra, hogy az alkotmányban „pontos fenntartásokkal” meg kellene határozni, mely esetekben oszlathatná fel a parlamentet az államfő, és arról is határozni kellene, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt. Szerinte szükség lenne a kétkamarás parlament intézményére, mert „ez megteremtené a konszenzusos demokráciát”.

(MTI)