Mint mondta, kormánydöntés még nincs a „katasztrófaalap” létrehozásáról, de a szándék az, hogy ezeknek a nagy és bonyolult ügyeknek a kiadásai ne terheljék a bíróságok és az ügyészségek alapfunkcióit. A többletforrás összegét a bíróságok esetében 3-4 milliárd forintban jelölte meg, és szerinte az ügyészségnek is hasonló összeg juthatna erre a célra.
A bíróságok esetén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az ügyészeknél a legfőbb ügyész dönthetne a pénz elosztásáról. „Itt kizárólag szakmai szempontok alapján, politikailag semlegesen jól megbecsülhető azoknak az ügyeknek a köre, amelyek a vádlottak nagy száma miatt vagy az ügyek politikusai miatt” többletforrásokat igényelnek – fogalmazott.
Az államtitkár szerint a kormányzat is tisztában van azzal, hogy a következő időszakban politikai szempontból az ügyészség munkája érzékeny lesz. Mindazok az ügyek, amelyek jelenleg nyomozati szakban vannak, és politikusok érintettek, előbb-utóbb a vádemelésig vagy éppen a nyomozás megszüntetéséig el fognak jutni – mondta, hozzátéve, ennek érdekében merült fel, hogy ne csak jogi eszközöket mozgósítson a kormány, hanem egyéni képviselői kezdeményezésre a jövő évi költségvetésben jelenítsék meg az általa csak „katasztrófaalapnak” nevezett pluszforrást.
A kormány távol tartja magát attól, hogy beavatkozzon bármilyen büntetőeljárásba (…), de úgy gondoljuk, hogy az eljárások gyors lefolytatása, tehát az, hogy időszerűen történjenek meg ezek a nagy figyelmet kiváltó ügyek, (…) ez közérdek – szögezte le indoklásképp az államtitkár.
A rendezvényen – amelyet a Kriminalexpo keretében szerveztek – az államtitkár a majdani új jogszabályok, a Btk. és a büntetőeljárási törvény 2013-i hatállyal történő bevezetése mellett felsorolta azt is, hogy rövid távon milyen jogi változtatásokat kezdeményeztek, illetve kezdeményeznek a bírósági eljárások, különösen a büntetőeljárások gyorsítása érdekében, amely – mint fogalmazott – egyértelmű társadalmi elvárás.
Felidézte: épp kedden kezdte meg az Országgyűlés annak a jogszabálynak a tárgyalását, amelynek előzménye egy tavalyi alkotmánybírósági határozat, és amely a kötelező ügyészi részvételt írja elő a bírósági tárgyalásokon. Mint mondta, a megnövekedett ügyészi munkaterhek enyhítésére támogathatónak nevezte azt a módosító indítványt, hogy egyszerűbb ügyekben ne csak az ügyészségi titkár, hanem a fogalmazó is képviselhesse a vádat, ugyanakkor azt ne módosíthassa a tárgyaláson.
Répássy Róbert szerint szemléletváltásra van szükség, felül kell vizsgálni a terhelti jogokat, és elkerülhetetlen annak megfontolása, hogy a terhelt jelenlétét minden esetben kötelezőként írják elő. Hangsúlyozta azt is, hogy meg kell akadályozni azt, hogy a védők indokolatlanul húzzák el az eljárásokat, és szerinte felül kell vizsgálni adott ügyekben a bíróságok kizárólagos illetékességét.
Az államtitkár egyetértett Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének több, racionalizálást célzó javaslatával. Megegyezett az álláspontjuk abban, hogy az elsőfokú eljárásokat kell gyorsítani, az ügyek ebben a szakaszban húzódnak el a leginkább. Ennek érdekében törvényjavaslatot készítenek elő többek közt arról, hogy a terhelt távollétében is lefolytatható legyen az eljárás, rugalmasabbá tegyék a nyomozás határidejét, csökkentsék a nyomozó hatóságok és az ügyészség adminisztrációs terheit, és felülbírálják a fokozott ügyészi felügyelet intézményét.
Répássy Róbert szerint az úgynevezett „gyorsítócsomag”, tehát a bíróságok hatékonyságát elősegítő törvényjavaslat négy törvénymódosítást eredményez: a büntetőeljárási, illetve a polgári eljárási törvények módosítását, továbbá a bírósági szervezeti törvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt. E két utóbbi még egyeztetés alatt áll – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a módosítások nem azonnali bevezetést eredményeznek.
A jogszabály-változtatások harmadik elemeként említette az új Btk. és az új büntetőeljárási törvény megalkotását.
Szólt arról is, hogy az ügyészség helyzetét érintő törvényjavaslatokat jórészt már elfogadták, így egyebek között az ügyészségi törvény kétharmadossá tételével a kormánytöbbség a hatóság független státusának megőrzése mellett foglalt állást. Hangsúlyozta: a kormány nem kíván változtatni az ügyészség közjogi státusán, és ez az alkotmányozási folyamatban sem merült fel. Mint mondta: a független státus az új alkotmány része lesz.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
