Az aláírók: az Erdészeti Tudományos Intézet, a Károly Róbert Főiskola, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem vezetői, akik vállalják, hogy intézményeik eddigi kutatási eredményeit felhasználva egységes álláspontot dolgoznak ki a kérdéses, összességében 1000 hektárnyi terület komplett tájrehabilitációjára. Annyi már az eddigi helyszíni vizsgálatokból kiderült, hogy az előzetes híresztelésekkel ellentétben az iszappal elárasztott területen radioaktív sugárzást nem észleltek, és a talaj nehézfémterhelése is a megengedett mértéken belül maradt – tette hozzá.
A kérdéses mezőgazdasági terület nagy részén egy-két éven belül újra megindulhat az agrártermelés, ám egyelőre óvatosságból nem élelmiszer-előállítására, hanem elsősorban az alternatív energia előállítását szolgáló energiafűz és más hasonló célú növények termesztésére rendezkednek be. Kísérleti jelleggel Kolontár mellett egyhektárnyi megtisztított termőföldön már telepítettek is energiafűz-dugványokat, amelyek két éven belül termőre fordulhatnak. A learatott növényből pellet és biobrikett készül, amely a környékbeli házak, most létesülő lakótelepek fűtését oldhatja meg a gáznál 30-40 százalékkal olcsóbban – utalt rá a szakember.
Amennyiben beválik a kolontári kísérleti energiaültetvény, ez felgyorsíthatja a mezőgazdasági termelésre használt körülbelül egymillió hektárnyi kevésbé értékes földterületen a termékszerkezet-váltást. E területek nagy részén jelenleg főként búzát, kukoricát termesztenek, ám a tevékenység a kedvezőtlen adottságok miatt veszteséges. A konzorcium az iszapkatasztrófa helyszínén a termőföldek megmentése mellett a klímaváltás, a változó piaci igények, az energiaárak drágulása miatt sürgető termékszerkezet-váltáshoz is segítséget adhat – hívta fel a figyelmet Szabó Csaba.
(MTI)
Mercedes-Benz Sprinter
Tologatható fürdőszobával újít a Bürstner kempingbusza
