A lakossági fogyasztóknak nem kerül többe a gáz

A lakossági fogyasztók közel hatvan százalékának nem emelkedik majd a gáz ára januártól – a kormányzat sávos rendszerben alakította ki a jövő év elejétől érvényes gázárakat. Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este azt mondta: a kormányzat a fogyasztók védelme terén a gázárképlet átalakításával megtette, ami a hatáskörébe tartozott. Egyben cáfolta a gázszolgáltatók állításait, miszerint a nyár óta folyó tárgyalásokkal ellentétes irányú kormányzati döntés született volna. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közelmúltbeli találkozójáról úgy nyilatkozott: az a hosszú távú együttműködést volt hivatott megalapozni.

A tárca számításai szerint a fogyasztók ötvenhét százalékának nem emelkedik a gáz ára január elsejétől, további kilenc százalék pedig 0,7 százalékos emelést tapasztal majd. Ezen túl sávosan, fogyasztáshoz kötött mértékben emelkedik majd a gáz fogyasztói ára – pontosította az adatokat Bencsik János.

A gáz esetében is alapvetően a világpiaci árak határozzák meg a hazai végfogyasztói árat, amit befolyásol még a mindenkori forint-dollár árfolyam, továbbá hatással van rá a gázárképlet alakítása is – utóbbiba szabályozókat lehet behelyezni és lehet eltávolítani belőle – magyarázta a gáz árképzésének hátterét az államtitkár.

A kormánynak elsősorban az utolsó területen, a gázárképlet módosításában van mozgástere. „Ezért döntött úgy a miniszterelnök úr az év közepén, a kormányváltást követően, hogy kezdjünk tárgyalásokat a szolgáltatókkal, és próbáljuk meg őket rávenni a lakosságot feleslegesen terhelő áremelő tételek kiiktatására a gázárképletből” – mondta a politikus.

Bencsik cáfol

Bencsik János kérdésre válaszolva cáfolta, hogy – amint azt a szolgáltatók állítják – a nyár óta folytatott tárgyalások egészen más irányba mentek volna, mint amilyen intézkedéseket végül a kormányzat bejelentett. „A tárgyalások folyamatosan ebbe az irányba mentek, vagyis hogy ketté kell választanunk a szolgáltatási piacot az egyetemes szolgáltatói körben gázt vételező, zömmel lakossági fogyasztókra, és a versenypiaci fogyasztói körre – idesorolhatók a vállalkozások, nagyobb intézmények, amelyek piaci alkufolyamat révén jutnak hozzá a gázhoz” – szögezte le Bencsik János. Hozzátette: az egyetemes fogyasztói kör, a lakossági fogyasztók nem bírnak alkupozícióval, mivel olyan kis mennyiségű gázt fogyasztanak.

Éppen ezért az államnak mint törvény- és rendeletalkotónak a feladata védelmet nyújtani a lakossági fogyasztóknak azért, hogy ki tudják fizetni a szolgáltatás árát. Az árak féken tartásának egyik módja pedig az – folytatta az energiaügyekért felelős államtitkár –, hogy a szolgáltatók garantált nyeresége feleződjön meg, nyolc-tíz százalék helyett legyen 4,5 százalék ebben a szegmensben. A szolgáltató ettől még nem veszíti el a versenyképességét, hiszen a versenyszegmensben elérheti akár a nyolc-tíz százalékos hasznot is – hangzott a beszélgetésben.

A jóslás nem feladat

Meddig maradhat ez a januártól bevezetendő gázár? A piaci és a gazdasági folyamatokat tekintve meddig látja ezt fenntarthatónak a tárca? – kérdezte a Közbeszéd Bencsik Jánost.

A jóslás nem feladata sem a kormánynak, sem a tárcának. A feladatuk – és ezt meg is tették – az volt, hogy bevezessék az energiaárakból az indokolatlan költségeket eltávolító új árképletet – reagált a politikus. Az ár többi eleme közül a világpiaci árra vajmi kevés hatása lehet a kormányzatnak. A dollár-forint árfolyamra már igen, hiszen ez a gazdaságpolitika függvénye is – hangzott el.

Ha a versenyszektor számára drágábban értékesíthető a gáz, akár nyolc-tíz százalékos haszonkulccsal is, akkor az itt keletkező többletkiadást ezek a fogyasztók – a pékségtől a cementgyárig – nyilván beépítik az általuk gyártott, kínált termékekbe. A drágulás tehát, ha áttételesen is, de mégis eléri a lakossági fogyasztót is – hangzott a Közbeszéd felvetése.

Ez az áremelkedés korántsem akkora és korántsem úgy érinti a lakosságot, mintha közvetlenül az energiaár drágulna a számára – mondta Bencsik János, hozzátéve: az jobbára szabadon eldönthető, hogy egyes termékekből mikor és mennyit vásárolunk, de az nem lehet kérdéses, hogy téli időben az otthonok fűthetők legyenek, mert „ez mindenki számára létszükséglet”. Itt, tehát a primer energiafelhasználásnál igenis meg kell teremteni a védettséget a lakossági körben – szögezte le Bencsik János.

Világos és őszinte

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozóját a sajtó egy része úgy kommentálta, hogy lényegi kérdésekben nem hozott előrelépést, többek között a hosszú távú gázszerződés ügyében sem. Milyen eredmények születtek ezen a találkozón? – kérdezte a Közbeszéd. Az előző kormány olyan kabinet hírében állt, amelyik Oroszországgal kiváló kapcsolatokat ápol. Ez lehet, hogy így is volt, de a mindennapi kérdésekben, az ország energiaellátásával kapcsolatos kérdésekben nem születtek meg az előző kormány idején a szükséges megállapodások – mondta Bencsik János. A magyar és az orosz miniszterelnök találkozójáról azt mondta: a diplomáciai szokásokhoz képest „szokatlanul hosszú, világos és őszinte beszélgetés volt”, két órán keresztül vették át pontról pontra a nyitott, előző kormánytól megörökölt kérdéseket.

A hosszú távú gázármegállapodás céldátumát firtató kérdésre a politikus azt mondta: a mostani miniszterelnöki találkozó a hosszú távú együttműködés megalapozása volt. A továbbiakban az orosz–magyar állandó gazdasági vegyes bizottság feladata lesz részletesen előkészíteni a megállapodástervezeteket, és a bizottság tavaszi ülésén végső döntések születhetnek.

(Duna TV)