Kósa Lajos hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján közölte: nem Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nyugdíjügyben ilyen lépésekkel kísérletezik. Példaként említette Írországot, ahol – mint mondta – a bankrendszer válsága miatt az ír magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bankrendszer konszolidációjára lehetett fordítani. Őket ezért megdicsérték, a hitelminősítők pedig az ír pozíciót a legjobbak közé sorolják – emelte ki, rámutatva, hogy ezzel ellentétben „minket letoltak, leminősítettek”. Az már a rómaiaktól ismert, hogy „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek”, vagyis „az európai politika a Római Birodalom óta nem sokat mozdult előre ezen a téren” – vélekedett.
A Fidesz alelnöke kifejtette: a magyar külső adósságállomány jelentős mértékben azért duplázódott meg, mert a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből hiányoztak azok a befizetések, amelyeket a magánnyugdíjrendszerbe fizettek be az ottani tagok. A hiányzó befizetéseket pedig hitelfelvételből pótolta az állam. Ez mindenki számára rossz – jelentette ki, hozzátéve, hogy emellett a magán-nyugdíjpénztári tagok is rosszul jártak, hiszen csak 2008-ban 463 milliárd forint veszteség érte őket. A Fidesz úgy gondolta, hogy ezt az általánosan rossz rendszert fel kell számolni, és olyan szisztémára van szükség, amellyel mindenki jól jár – mondta Kósa Lajos.
Közölte: „biztosítottuk a nyugdíjak kifizetését hosszú távra az állami felosztó-kirovó rendszerben”. Hozzátette azt is, olyan átlépési lehetőséget teremtettek a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, hogy a korábban őket ért veszteséget kompenzálja az állam. Visszaadták az embereknek a döntés szabadságát is – jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel pénzügyminisztérium közleménye szerint sikerült megállapodniuk az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor, Kósa Lajos úgy fogalmazott: az Európai Unió álláspontjának elvi vezérvonala nehezen kitapintható ebben az ügyben.
Az Országgyűlés hétfőn dönt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslatról.
A távhő és a gáz ára mozogjon együtt
A Fidesz hosszú távon szeretné elérni, hogy a távhő és a gáz ára együtt mozogjon. Kósa Lajos kifejtette: jelenleg körülbelül 120 olyan gépüzemeltető van Magyarországon, amely úgynevezett kapcsoltáram-termelést folytat, vagyis nemcsak áramot, hanem távhőt is előállít az erőmű, és ezt a távfűtő vállalatoknak eladja. A kapcsoltáram-termelési ár pedig ennek az áramnak a kötelező átvételi ára, ami lényegesen magasabb, körülbelül a duplája a normál piaci árnak. Ez jelentős eredményt hozott a kapcsoltáram-termelést folytató vállalatoknak, és az áram árát is emeli – mutatott rá a politikus.
Hozzátette, a szocialisták kezdeményezte módosítás eredményeképpen 2011. január 1-jétől az említett körülbelül 120-ból mintegy 50 gép esetében megszüntetnék a kapcsoltáram-termelői árat, vagyis ezektől a cégektől már csak a piaci áron venné át az áramot a MAVIR, illetve a Magyar Villamos Művek (MVM). Kósa szerint az érintett cégek közötti szelekció azon múlott, ki mennyire tudott lobbizni a szocialista kormánynál.
A Fidesz ezért azt javasolja, valósítsák meg az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elvét. Ennek alapján 2012. december 31-ig kivezetnék a kapcsoltáram-termelési árat a rendszerből, ezt ugyanis egy olyan elemnek tartják, amely magasan tartja az áram árát, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – közölte. Addig is, amíg ezt kivezetik, 2011. január 1-jétől 15 százalékkal csökkentik mindenkinek az átvételi árat, 2012. január 1-jétől pedig további 15-tel. Ennek köszönhetően az említett mintegy 50 gépüzemeltető városában nem lesz drámai távhőáremelés – hangsúlyozta Kósa Lajos.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
