Kulcsár segíteni akar, de nem válaszol kérdésekre + Képriport

Megkezdte vallomástételét a sokmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila a megismételt elsőfokú eljárásban pénteken a Fővárosi Bíróságon; az exbróker ugyanakkor jelezte, hogy kérdésekre nem kíván válaszolni, még személyi körülményeivel, így vagyoni helyzetével kapcsolatban sem. Korábban erről úgy nyilatkozott: vagyontalan.

MNO
2010. 12. 03. 9:26
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kulcsár előrebocsátotta, hogy szerinte az eddigi eljárásban „alapvető tévedések, megalapozatlanságok voltak a nem megfelelő tőkepiaci ismeretek miatt”, s ő most a vallomásával segíteni szeretné a bíróságok munkáját.

Az elsőrendű vádlott hosszú, előre megírt vallomását olvassa fel, amelynek lényege: nem volt rendelkezési, utasítási, aláírási joga a vádbeli időszakban a K&H Bank brókercégénél. Pénzt nem kezelt, nem is rendelkezhetett az ügyfelek pénzével, így nem követhetett el sikkasztást. Az ő feladata csupán a kapcsolattartás és befektetési tanácsadás volt az ügyfelek részére.Kulcsár kétórás vallomásában az eljárás dokumentumait, tanúkat idézve, érezhetően alapos felkészüléssel bírálta a vádat, a szakértőket és az eddigi bírósági döntéseket.

Az exbróker különösen élesen kritizálta a tőkepiaci szakértőt. Kulcsár szerint „megdöbbentően rossz tőkepiaci szakvéleményre épül a vád”, mi több, a szakértő ellentmondásokba keveredett, maga cáfolta saját szakvéleményét, amikor szóban meghallgatták egy korábbi tárgyaláson. Kulcsár szerint a szakértő az ügyfelek tanúvallomásaira építette szakvéleményét, nem pedig az értékpapír-tranzakciókról készült dokumentumok tényleges vizsgálatára, feltehetően azért, mert nem is értette azokat.

„Valójában a több mint hét éve tartó büntetőeljárás során még egyetlen szakértő sem dolgozta fel azt az értékpapír-forgalmat, amit 1998 és 2003 között lebonyolítottam, holott ez lenne az ügy egyik központi kérdése” – mondta Kulcsár, aki szerint a pénzintézetnél olyan károkat, veszteségeket is neki tulajdonítanak, amelyek még az előtt keletkeztek, hogy ő a K&H Bank brókercégéhez ment volna dolgozni.

A vád lényege szerint Kulcsár 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, s ezzel sokmilliárdos kárt okozott. A vád jelenleg sikkasztás – bár a vádhatóság szokatlan módon idén, a vádemelés után fél évtizeddel lehetséges minősítésként felvetette a csalást is –, továbbá pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.

Kulcsárt a pénteki tárgyaláson ismertetett erkölcsi bizonyítványa szerint 1998–1999-ben – már a K&H brókercégéhez történt 1998 januári felvétele után – kétszer is jogerősen elítélték és több százezer forintos pénzbüntetéssel sújtották jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, egyszer a zalaegerszegi, egyszer pedig a kaposvári bíróságon. Továbbá szülővárosában, Nagykanizsán 1999-ben jogerősen 8 hónap, egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték vesztegetés miatt.

A 18 vádlott között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K&H dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, bár őt 2008-ban első fokon felmentette a Fővárosi Bíróság. Abban a két és fél éve kihirdetett döntésben Kulcsár 8 évet és 230 milliós pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát sújtották letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel.

A Fővárosi Ítélőtábla fél éve megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A szerdán újrakezdődött büntetőper második, pénteki tárgyalása iratismertetéssel folytatódik, amely akár több tárgyalási napot is igénybe vehet. A bírói tanács elnöke ugyanis jelezte, hogy miután Kulcsár pénteki vallomása elsősorban jogkérdésekkel, szakkérdésekkel foglalkozott, a tényállás megállapításához elengedhetetlen az elsőrendű vádlottnak a hat éve, a nyomozó ügyészek előtt tett, összességében sok száz oldalas gyanúsítotti vallomásainak ismertetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az öttagú tanács tagjai felváltva, szó szerint felolvassák a tengernyi dokumentumot.

Az összesen 18 vádlott meghallgatása, illetve korábbi vallomásaik ismertetése önmagában is számos tárgyalást, több hónapot is igénybe vehet. A bírói tanács elnöke jelezte, hogy a korábbi bizonyítást teljes terjedelmében, sőt akár még szélesebb körben is megismétlik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.