Magyarország fontosnak tartja az uniós szabályok egyszerűsítését

Európai uniós soros elnökként Magyarországnak a gazdasági válságból való kilábalás feltételeinek megteremtése lesz az egyik legfontosabb célja a versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszteri tanácsban – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára pénteken Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy az átfogó keretet a jövő év első felében zajló elnökségi tevékenységhez ezen a téren az Európa 2020 stratégia, azaz a következő tíz évre szóló gazdasági növekedési és foglalkoztatási program adja. A versenyképesség javítása nélkül aligha érhető el kellő mértékű gazdasági növekedés – fejtette ki. Cséfalvay Zoltán megerősítette, hogy áprilisban Magyarországon informális, azaz kötetlen tanácsülést is rendeznek, amelynek középpontjában egyebek között a kutatás és innováció kérdésköre áll majd. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az elnökség egyik fontos feladatának tekinti a jelenleg futó hetedik uniós kutatási keretprogram félidei értékelését. Szeretnék emellett elindítani a gondolkodást a következő, nyolcadik programról.

Kiemelt törekvésnek mondta az uniós szabályok egyszerűsítését is. Leszögezte, hogy a kis- és középvállalkozások esetében különösen fontos az adminisztratív terhek csökkentése. A versenyképességi tanács ülésein ipari, űrpolitikai és a belső piaccal összefüggő témákat is megvitatnak majd a következő fél évben. A magyar államtitkár külön említette az úgynevezett innovációs unió programot, a technikai szabványosítás folyamatát, a nyersanyag-politikát, valamint a fogyasztói jogok kérdéseit.

Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozta az uniós egységes piac megerősítését célzó terveit, a „magyar” fél évben ezek tettekre váltását is meg kell kezdeni. Az elnökségi tervek közé tartozik a kis és középvállalkozásokkal foglalkozó, két éve elfogadott szabálycsomag eddigi működési tapasztalatainak áttekintése is.

A mostani, belga elnökség prioritásai közül a következő fél évre áthúzódó ügy az európai szabadalom megteremtése. Miután eddig nem sikerült valamennyi tagország álláspontját közös nevezőre hozni, több tagállam kezdeményezte, hogy induljon úgynevezett megerősített együttműködés a témában, azaz haladjanak előre a szabályozás terén azok a tagállamok, amelyek egyetértenek.

A magyar elnökség célja itt az lesz – mint Cséfalvay Zoltán diplomatikusan fogalmazott –, hogy segítsen a 27 tagállamnak eljutni az európai szabadalomig. Magyarország az „honest broker”, vagyis a döntési folyamatot irányító, de azt nem önkényesen befolyásoló vezető szerepét kívánja játszani.

(MTI)