„A Stabilitás Pénztárszövetség cikkében azt állítja, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. alapvetően hibás adatokból von le téves következtetéseket. Figyelmesen végigolvasva az irományukat sem a hibás adatok, sem a téves következtetések bizonyítása nem történik meg. Ha folytatnánk a stabilitás stílusában, akkor most azt kellene írnunk, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség súlyos elfogultsága miatt alapvetően félreértelmezi a Századvég tanulmányát. Ez a vagdalkozás azonban nem vezet sehova, nézzük inkább a tényeket és az elméleti alapokat” – olvasható a Századvég közleményében.
A Századvég szerint megalapozatlanok a Stabilitás Pénztárszövetség azon célzásai, hogy a gazdaságkutató nem hivatalos forrásból származó, esetleg tudatosan eltorzított adatokat használt volna számításai során. A számítások a KSH által publikált fogyasztói árindexre, a PSZÁF pénztárakra vonatkozó statisztikáira, valamint az Államadósság Kezelő Központ által számított MAX állampapír indexre épülnek. Épp ezért rendkívül károsnak tartanak minden olyan célzást, amely a céget illető kritikán keresztül a hivatalos források iránti bizalmat kívánja aláásni. „Az esetleges számítási hibák minket terhelnek, ám visszautasítunk minden olyan célzást, miszerint az adatokat tudatosan manipuláltuk volna” – szerepel a közleményben.
A nemzetgazdaság egészét nézték
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nem kizárólag a pénztártagok, hanem a nemzetgazdaság egészének szemszögéből közelítette meg a magánnyugdíjpénztárak kérdéskörét, és úgy találta, hogy a jelenlegi vagyon létrehozása az államtól e vagyon mai értékénél lényegesen nagyobb (mintegy 420-500 milliárd Ft-tal nagyobb) ráfordítást igényelt. A Századvég Gazdaságkutató soha nem állította, hogy a pénztárak tudatosan megkárosították volna tagjaikat. A cikkben bemutatott számítás (egy hipotetikus tagra vonatkozó 214 ezer forint veszteség) pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban, ha az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forintállampapírokkal hajtja végre. Ha a pénztártagokat érő veszteségek vagy nyereségek mértékéről egyénekre lebontott, anonimizált adatokat kíván közzétenni a Stabilitás Pénztárszövetség, akkor javasolják az általuk kezelt egyéni számlák felhasználását. Ezek pontos vezetésében és hitelességében a Századvég nem kételkedik, ezért örömmel vennék a pénztárszövetség ilyen irányú elemzéseit.
Át kell gondolni a második pillér finanszírozását
A Századvég szerint mivel a hazai gyakorlatban a pénztári vagyon létrehozását az államadósság növelése útján finanszírozták, ezért lehetségesnek tartják, hogy a második pillértől várható állami megtakarítások jelentős része, sőt akár egésze elvész az államadósság kamatterhei miatt. Erre az elvi lehetőségre utalt Peter Orszag és a Nobel-díjas Joseph Stiglitz 1999-ben megjelent cikkükben (Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social Security Systems). A jelenlegi szabályok szerint a magánpénztári tagok tb-nyugdíja 26 százalékkal alacsonyabb állami ráfordítást igényel az egyébként minden tekintetben azonos életpályát befutó nem magánpénztári tagokénál. Emiatt az államnak jelentős megtakarításai keletkezhetnek a nyugdíjkifizetéseken, amikor a pénztártagok 10-15 év múlva tömegesen nyugdíjba vonulnak. Azonban nem látják biztosítottnak, hogy az így elérhető állami megtakarítás nagyobb lesz a második pillér feltőkésítése miatt megnövekedett államadósság kamatterheinél. Emiatt a Századvég javasolja a második pillér finanszírozási és működtetési rendjének alapos átgondolását.
Századvég: Nagy a tét
A kritikában szereplő „nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe” fogalom a közgazdasági szakirodalomban legjobb tudomásuk szerint nem létezik. Az implicit államadósságnak, vagyis az állam nyugdíjfizetési ígéreteinek nincs a hagyományos értelemben vett kamata, szemben az explicit, vagyis államkötvények formájában fennálló adóssággal. Lehetségesnek tartják, hogy kritikusaik az implicit államadósság majdani nyugdíjfizetés miatti explicitté válásáról beszélnek, és ennek kamatterheit értik a fogalom alatt. Azonban igen bizonytalannak tartják a 10-15 év múlva kibocsátott magyar államkötvény kamataira vonatkozó számításokat és minden erre építő kalkulációt.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. leszögezi, hogy eredeti cikkük célja nem a második pillér megszüntetésének igazolása volt. Ezzel szemben igyekeztek szakmai érvekkel és számításokkal rámutatni a rendszer hibáira, külön kiemelve a szabályozás tökéletlenségét és a tőkefedezeti rendszerre való részleges áttérés alapelvének sorozatos megsértését. Remélik, hogy a további vita majd ezekről a kérdésekről folyik tárgyszerű formában, és nem silányul vagdalkozássá. A tét ugyanis nagy: az unokáink jövője – zárul a nyilatkozat.
Oroszország
Világhatalom adhat háttértámogatást Oroszországnak
