Schulek Ágoston, a CÖF egyik alapítója arról beszélt, hogy amikor a médiatörvény kapcsán hazai és nemzetközi „hangoskodás kezdődött”, lehetett látni, hogy ez egy ráhangolás, bemelegítés az új alkotmány elfogadására. Ez beigazolódott, torkaszakadtából kiabál mindenki, holott támogatnia kellene a jogszabály elfogadását – mondta. Csizmadia László szerint a magyar társadalom nagy keresztje, hogy nem találja meg a megbékélés útját. Az alkotmányozás kapcsán is jól látszik, hogy pártérdekből el akarják venni a nemzet örömét, megint nem lehet a nemzetnek katarzisérzése – mondta.
Tájékoztatása szerint honlapjukon több száz támogató szavazatot kaptak az emléklap átadása mellett, épp azért a civil társadalom nevében, személy szerint köszönik meg az országgyűlési képviselőknek az alaptörvény elfogadását.
Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke azt mondta: az új alkotmány irányt mutat az óhajtott mélyreható változásoknak. Szíjártó István, a Százak Tanácsának ügyvivő elnöke a nemzet számára legfontosabb kérdések közé sorolta az életet, az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, a tudományt, a termőföldet és az alkotmányt. A Százak Tanácsa legutóbbi ülésén úgy értékelte, hogy az általuk kértek bekerültek az alaptörvénybe a kétkamarás parlament és a termőföld szigorúbb ellenőrzése kivételével – mondta. Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség elnökhelyettese azt emelte ki, hogy az új alaptörvény a magyar nemzetről beszél.
Galgóczy Gábor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökhelyettese üdvözölte, hogy a keresztény szellemiség elképzelései alkotmányos szinten is megfogalmazódtak. Szerinte az, hogy az alaptörvény kimondja, hogy az állam keresztény alapokon nyugszik, Európában példamutató, hiszen az uniós alkotmányból ez a gondolat hiányzik.
(MTI)
origo.hu
Szentkirályi: Nem akarom, hogy a félelem a mindennapjaink részévé váljon
