Fókuszban a Globális Dél és az új világrend

A Magyar Külügyi Intézet és az indiai Observer Research Foundation közös szervezésében idén immáron második alkalommal rendezik meg a magyar fővárosban a Budapest Global Dialogue nemzetközi konferenciát. A rangos esemény célja, hogy erősítse Magyarország kapcsolatát a Globális Dél országaival, különös tekintettel Dél- és Délkelet-Ázsiára, mondta el lapunknak Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a rendezvény apropóján adott interjúban.

2025. 06. 14. 5:52
A 11. BRICS Parlamenti Fórum megnyitója a Brazíliavárosi Szövetségi Szenátusban, 2025. június 4-én Fotó: Evaristo Sa Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2025. június 16–18. között immáron második alkalommal ad Budapest otthont a Budapest Global Dialogue 2025 konferenciának. Magyarország a zajló párbeszéd aktív résztvevőjeként törekszik a Globális Dél hangjának közvetítésére a nyugati világ és az Európai Unió felé, egyben konstruktív szereplőként kíván hozzájárulni az új világrend formálásához. A konferencia során neves szakértők elemzik a világrend átalakulását, az Európai Unió jövőjét, a transzatlanti kapcsolatok kihívásait, valamint a régiók közötti gazdasági együttműködés új lehetőségeit – mondta el lapunknak Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a rendezvény apropóján adott interjúban.

Globális Dél
Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke (Fotó: Havran Zoltán)

– Ön szerint mit jelent ma a szuverenitás egy olyan világban, amelyet egyre inkább nemzetek feletti intézmények alakítanak? Úgy látja, hogy az uniós tagállamok még rendelkeznek valódi döntési jogkörrel?

– A szuverenitás lényege az, hogy egy nemzet képes legyen fennmaradni és gyarapodni. Ha egy országot külső erők irányítanak, vagy ha mások játszmáinak eszközévé válik, akkor a saját sorsa már nem a saját kezében van. Természetesen nincs olyan ország – még a legerősebbek között sem –, amely teljes mértékben irányítani tudná a jövőjét, de minden nemzet képes arra, hogy a lehető legkedvezőbb pozíciót alakítsa ki saját maga számára. Magyarország az elmúlt tizenöt évben pontosan ezt tette: az alapokat az erős családok, a megfizethető energia és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés jelentik – mindezek Magyarországon jelen vannak.

Ezeket az értékeket azonban veszélyeztetik azok az intézmények, amelyek elvileg támogatnák őket – különösen az Európai Unió –, de a gyakorlatban inkább gyengíteni akarják. A végső erő mindig a nemzetállamok kezében van, mert a szuverenitás forrása maga a nép.

– Véleménye szerint a transzatlanti viszony ma inkább széthullóban van? Hogyan látja az Egyesült Államok és Európa közötti együttműködés jelenlegi állapotát?

– Donald Trump világossá tette: az európai országoknak erősebb partnerré kell válniuk a transzatlanti szövetségben. Már nem elegendő pusztán az amerikai katonai fölényre hagyatkozni – különösen akkor nem, ha közben a liberális európai államok saját biztonságukat ássák alá azzal, hogy tömegesen engednek be illegális migránsokat. 

Sok nyugat-európai országban ma már olyan társadalmi hangulat uralkodik, amelyben az emberek nem akarnak harcolni, sőt élni sem saját hazájuk védelméért. Pedig a transzatlanti szövetség civilizációs alapokon nyugszik – ha ezek az alapok, mint a hagyományos családmodell vagy a vallás, elsorvadnak, akkor a nyugati világ elvágja magát saját történelmi erejétől. A globális liberalizmus korszakának vége felé közeledünk – és az új fejezetet azok a szuverén, erős országok fogják írni, amelyek képesek eligazodni a multipoláris világrend kihívásai között.

Illustration of the European Parliament in Brussels. Wilfried Martens building with the European Parliament logo. 2025 04 19, BRUSSELS, Belgium.
Photo d’illustration du parlement europeen de Bruxelles. Batiment Wilfried Martens avec le logo du parlement europeen. 2025 04 19, BRUXELLES, Belgique. (Photo by Hervé Chatel / Hans Lucas via AFP)
A Wilfried Martens épület az Európai Parlament logójával (Fotó: Hans Lucas/AFP/Hervé Chatel)

– Hogyan jellemezné az Európai Unió jelenlegi belső hangulatát? Elmélyülő megosztottságot lát, vagy az EU valójában ellenállóbb, mint amilyennek tűnik?

– Alapvető problémát jelent, hogy az Európai Uniónak ma nincs világos válasza arra, miért is létezik. A gépezet működik: politikákat gyárt, szabályozásokat hoz, miközben a mögöttes civilizációs alapjai fokozatosan meggyengülnek. 

Cél híján nem lehet érdemi stratégiát alkotni. Ha pedig a szabad véleménynyilvánítást korlátozzák, például a hazafias, jobboldali pártok kizárásával, akkor az európai politika mozdulatlanná válik. 

Az EU saját kulturális örökségétől fordul el, és egy korszerűtlen, ideológiailag meghatározott liberális politika csapdájába esik.

– Milyen szerepet játszhat Európa a mai multipoláris világban? Van még esély arra, hogy az EU hídként működjön a globális hatalmak között?

– Európának először is vissza kell térnie az alapokhoz: erős nemzeti kormányokra van szükség, amelyek élő, valódi közösségeken nyugszanak, ipari fejlődést biztosító olcsó energiára támaszkodnak, és pragmatikus szerepet töltenek be a külpolitikában. 

Ez a cél teljesen reális – a megvalósítás csak döntés kérdése. Az európai polgárok kezében van még a lehetőség, hogy erős jövőt biztosítsanak önmaguk számára. 

Európa nem tűnik el, de ha az EU vezetői nem változtatnak irányt, akkor a kontinens történelmi lehetősége lezárulhat.

– A közép- és kelet-európai térség, a Balkán és a Kaukázus stratégiai jelentősége egyre nő. Készen áll Európa arra, hogy ezeket a régiókat egyenrangú partnerekként kezelje, és ne pedig perifériaként?

– Az EU bővítési politikáját egyre inkább liberális ideológiai megfontolások vezérlik. Jó példa erre Ukrajna csatlakozási folyamatának sürgetése, amely figyelmen kívül hagyja annak lehetséges súlyos következményeit az egész EU-ra nézve – különösen Magyarország térségében.

Ismét hangsúlyozni kell: a nemzeti erőforrások megerősítése nélkül nem lehet komolyan kezelni olyan komplex kérdéseket, mint a régió integrációja. Ezek a térségek egyszerre jelentenek hatalmas lehetőségeket és nagy kockázatokat – a kulcs a megalapozottságban rejlik.

– Sokan úgy vélik, hogy a liberális világrend korszaka véget ért. Ha ez igaz, milyen értékeket vagy víziót kellene Európának képviselnie az új világrend formálásában? Mit kívánnak a Budapest Global Dialogue szervezői – az MKI és az ORF – elérni az esemény megrendezésével?

– Egy sikeres Európa alappillérei: a család, a közösség, a nemzeti identitás, az ipari teljesítmény, a gazdasági pragmatizmus és a stratégiai külpolitikai gondolkodás. 

Európa sokszínűsége és alkalmazkodóképessége valódi érték, és egyre világosabb, hogy az európai állampolgárok egyre inkább ezek felé az alapok felé fordulnának. Az elmúlt évek ideológiai kísérletei zsákutcába vezették a kontinenst. 

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az indiai Observer Research Foundation (ORF) közös munkája azon felismerésen alapul, hogy az erős nemzeti érdekek és értékorientált megközelítés elengedhetetlen a posztliberális világrendben való eligazodáshoz. Magyarország és India ezen a téren természetes szövetségesek – és közösen is kívánnak hozzájárulni a jövő formálásához.

Borítókép: A 11. BRICS Parlamenti Fórum megnyitója a Brazíliavárosi Szövetségi Szenátusban, 2025. június 4-én (Fotó: AFP/Evaristo Sa) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.