Szergej Lavrov: A világrend átalakulása elkerülhetetlen

Továbbra is tart az Antalya Diplomáciai Fórum, ahol többek között Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt. Szergej Lavrov kereskedelemről, Oroszország kapcsolatairól, háborúról és békéről is szót ejtett.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Hakan Fidan török külügyminiszter az Antalya Diplomáciai Fórumon Forrás: AFP

Az eurázsiai térségre vonatkozóan Lavrov új biztonsági architektúrát sürgetett. Ezt Vlagyimir Putyin is felvetette korábban, és célja, hogy minden eurázsiai ország, beleértve a kontinens nyugati felét is, részese lehessen. 

Évek óta építjük az együttműködés hídjait a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Gazdasági Unió, az ASEAN és a Perzsa-öböl menti Együttműködési Tanács között

– mondta. Az így kialakuló „Nagy Eurázsiai Partnerség” lehetne a jövő biztonsági rendszerének alapja, nyitottan minden ország és szervezet felé.

Lavrov: A NATO-nak már meg kellett volna szűnnie

Az orosz külügyminiszter szerint a NATO-nak már a hidegháború végén meg kellett volna szűnnie. 

1999-ben az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján kimondtuk: a biztonság oszthatatlan, és senki nem építheti a saját biztonságát mások rovására. De a NATO pont ezt tette.

A miniszter visszautalt Putyin híres 2007-es müncheni beszédére és a 2008-as bukaresti NATO-csúcsra is. 

Amikor Németország és Franciaország megakadályozták a hivatalos NATO-csatlakozási tárgyalások elindítását Grúziával és Ukrajnával, büszkén mondták, hogy ez csak politikai nyilatkozat. De azt is kijelentették: Ukrajna és Grúzia NATO-tagok lesznek.

Ez Lavrov szerint közvetlenül hozzájárult a dél-oszétiai konfliktushoz.

A csalás volt a kulcsszó az egész folyamatban

– jelentette ki, utalva arra, hogy Moszkva többször is javasolt jogilag kötelező érvényű megállapodásokat a biztonsági garanciákról, de az Egyesült Államok mindig politikai nyilatkozatokra hivatkozott. 

Amikor James Baker azt mondta, hogy a NATO nem fog keletre terjeszkedni, senki sem kért erről írásos garanciát. Az orosz történelemben a becsület szava elég volt – de ezt a hagyományt a NATO vezetői nem ismerték

 – tette hozzá. 

Nem egy új zárt klubot akarunk létrehozni. Minden kontinensen megvannak a saját szerkezeti kereteik – kivéve Eurázsiában. Pedig itt születtek a világ nagy civilizációi. Kína, India, Oroszország fiatalabb, de remélem, megbocsátják, ha azt mondom: mégiscsak nagy civilizáció

– mondta.

Egy új eurázsiai biztonsági architektúrára van szükség

Szergej Lavrov szerint az európai biztonság közös megteremtése ma nem egy múltba való visszatérés, hanem új alapokon való közös gondolkodás kérdése. A nyugati intézmények szerinte kudarcot vallottak: 

Az összes euroatlanti konstrukció megbukott

– ismételte meg. Lavrov hivatkozott arra is, hogy már évek óta zajlik egy újfajta eurázsiai gondolkodás kialakulása. 

Pár évvel ezelőtt Lukasenkó elnök hívta össze az első eurázsiai biztonsági konferenciát. A második tavaly ősszel volt, én is részt vettem mindkettőn

– mondta. Hozzátette, hogy a konferenciákon nem csak szövetséges országok, hanem NATO- és EU-tagállamok is jelen voltak, például Szerbia, Szlovákia és Magyarország.

Ez nem irányul senki ellen. Nem a NATO ellen van. De az európai biztonságot nem lehet külső szereplők diktálta szabályok szerint megteremteni

– szögezte le. Lavrov szerint „ha valaki belép egy másik régióba, akkor tiszteletben kell tartania az ott élők nézeteit”, nem pedig rájuk erőltetnie saját szabályait.

A multipolaritás és a „második ébredés” a globális Délen

Lavrov a globális gazdasági egyensúlyok felborulásáról is beszélt. Szerinte a Nyugat ma is neokolonialista reflexekkel működik, különösen a gazdasági szabályok terén. Példaként hozta fel az afrikai kávépiacot: 

A világ kávépiacának teljes értéke körülbelül 450 milliárd euró. Ebből Afrikának mindössze 40 milliárd jut, kevesebb, mint 10 százalék. Azért, mert Afrikából csak nyers kávébabot exportálnak, a pörkölést, csomagolást, reklámozást Nyugaton végzik. Egyedül Németország több pénzt keres a kávépiacon, mint Afrika összesen.

Ezt az igazságtalanságot nevezte „a globális Dél második ébredésének”, amely során az afrikai és latin-amerikai országok elkezdik felismerni, hogy a globalizációs szabályrendszer nem az ő érdekeik szerint lett kialakítva.

Ez az ébredés elkerülhetetlen. A jelenlegi vámháborúk sok mindent meg fognak változtatni

– tette hozzá, majd elismerően szólt azokról az országokról, amelyek tárgyalni próbálnak az Egyesült Államokkal: 

Csak örülni tudunk annak, ha az országok békés, kölcsönösen előnyös megállapodásokat érnek el egymással.

#LIVE 📡#ADFTalks / Sergey Lavrov - Minister of Foreign Affairs, Russian Federation📌#ADF2025#MEET4DIPLOMACYhttps://t.co/v36pLm8Nxm

— Antalya Diplomacy Forum (@AntalyaDF) April 12, 2025

A Trump-adminisztrációval könnyebb tárgyalni

Lavrov pozitívan nyilatkozott az amerikai kapcsolatok jelenlegi alakulásáról. 

Semmi rossz nincs abban, ha az USA és Oroszország jó kapcsolatot ápol, vagy ha az USA és Kína jó kapcsolatot ápol

– mondta. A Trump-adminisztráció szerinte egyszerűen csak visszatér a normálishoz. 

Az országok beszélnek egymással anélkül, hogy feltételeket szabnának vagy diktálnának. Ez a normális

– jelentette ki. Ezzel szembeállította a Biden-kormány hozzáállását: 

Ők úgy döntöttek, hogy Oroszországnak leckét kell adni. Ez az izolációs megközelítés ostoba és méltatlan az amerikai világszerephez.

Lavrov elmondta, hogy tárgyalt amerikai diplomatákkal a követségek működésének normalizálásáról, a vízumkérdésekről, valamint közös projektekről is. 

Sosem utasítottuk el az együttműködés lehetőségét, sem gazdasági, sem konfliktuskezelési kérdésekben

– tette hozzá.

A konfliktus gyökerei a NATO-bővítésben rejlenek

A miniszter hangsúlyozta: 

Ha tartós békét akarunk, el kell távolítani a konfliktus okait. Ez az egyetlen út.

Ebbe beleértette a NATO-bővítést is, amelyet ismét az ukrán válság egyik kiváltó okaként nevezett meg: 

Trump volt az első – és szinte az egyetlen – nyugati vezető, aki meggyőződéssel kijelentette, hogy óriási hiba volt Ukrajnát bevonni a NATO-ba.

Lavrov szerint az Egyesült Államok delegációja maga is elismerte, hogy a területi kérdéseket a rendezés részeként kell kezelni, ugyanakkor a Zelenszkij-adminisztráció elutasította ezeket a javaslatokat.

NATO? Semmi közötök hozzá. Területek? Erről nem tárgyalunk. Nekünk fegyver kell, fegyver, fegyver!

– idézte az ukrán álláspontot.

Zelenszkij maga mondta, hogy nincs szükség békefenntartókra, hanem harcoló alakulatokra van szükség

– tette hozzá.

„Mi nem területeket védünk, hanem embereket”

Szergej Lavrov egy személyesebb hangvételű gondolatot is megosztott: 

Mi nem területeket akarunk. Mi azokért az emberekért állunk ki, akik ezeken a területeken élnek, és akiket megfosztanak alapvető emberi jogaiktól.

Példaként hozta fel az orosz nyelv betiltását az ukrán oktatásban, kultúrában és médiában, valamint az orosz könyvek eltávolítását a könyvtárakból. 

Egyesek még el is adják ezeket papíralapú újrahasznosításra, pénzt csinálnak belőle

– jegyezte meg. Zelenszkij egyik korábbi nyilatkozatát is felidézte, amikor azt mondta a donbaszi lakosságról: 

Vannak emberek, és vannak fajok. Aki orosz kultúrához kötődik, az menjen Oroszországba.

Egy újabb interjúban pedig azt mondta: 

Ami engem vezérel? A gyűlölet az oroszok iránt.

Lavrov ezt elítélte: 

A gyűlölet nem jó tanácsadó. Izrael sosem tiltotta be az arab nyelvet. De Ukrajnában most minden orosz dolgot szó szerint felszámolnak.

„Az EU emberi jogokat emleget, de Ukrajna esetében hallgat”

Szergej Lavrov szerint Ukrajna az egyetlen ország, amely multinacionális, mégis egy hatalmas etnikai csoport nyelvét tiltja be. Az orosz külügyminiszter éles kritikával illette a Nyugat kétszínűségét: 

Az EU-ban és a NATO-ban, különösen az EU-ban, az emberi jogok mindenek felett állnak, ha Venezueláról, Oroszországról, Szerbiáról vagy Törökországról van szó, de Ukrajna esetében hallgatnak.

Lavrov bírálta azt is, hogy Katalin cárnő odesszai szobrát eltávolították: 

Ő alapította a várost, a szobrát ledöntötték, majd az UNESCO világörökségi címet adott annak a régiónak. Ez szégyen az UNESCO francia főigazgatójára nézve is

– mondta.

A határok kérdése nem a beleegyezésen múlik

Lavrov reagált azokra a kijelentésekre is, miszerint Ukrajna nem fogad el semmilyen határt a ’91-eseken kívül: 

Ez nem arról szól, hogy mit fogadnak el. Ez arról szól, hogy az ott évszázadok óta élő embereket nem lehet megfosztani az alapvető jogaiktól.

A jelenlegi kijevi vezetést „újdonsült rezsimnek” nevezte, amely az EU hallgatásával élvezi a nemzetközi fedezetet.

Bakanımız @HakanFidan IV. Antalya Diplomasi Forumu (#ADF2025) marjında, Rusya Federasyonu Dışişleri Bakanı Sergey Lavrov ile görüştü. 🇹🇷🇷🇺 pic.twitter.com/8jCvxqll8k

— T.C. Dışişleri Bakanlığı (@TC_Disisleri) April 12, 2025

A békefenntartók saját csapatokat akarnak

A nyugati országok által javasolt békefenntartó erőkről Lavrov így nyilatkozott: 

A legnagyobb hívei Macron és Starmer. De ők nem semleges erőben gondolkodnak, hanem saját csapataikban.

Hozzátette, hogy a britek és franciák állítólag más országokat is bevonnának, Törökországot, Indiát, sőt Kínát is, de Lavrov szerint ez hazugság. Külön kiemelte, hogy Zelenszkij maga mondta: 

Nincs szükségünk békefenntartókra. Harcoló egységekre van szükségünk.

Lavrov szerint világos, hogy a cél nem a béke megőrzése, hanem a Zelenszkij-rezsim védelme.

A fekete-tengeri gabonaszállítást újra fogják tárgyalni

Lavrov elmondása szerint Trump elnök javaslatára ismét felmerült egy új fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás lehetősége. 

Putyin elnök támogatta az ötletet, de csak úgy, ha levonjuk a korábbi kudarc tanulságait

– mondta. A 2022-es eredeti megállapodásban Oroszország exportjának biztosítására vonatkozó rész szerinte egyáltalán nem valósult meg. Lavrov szerint az ENSZ „trükkös álláspontra” helyezkedett: 

Azt mondták, megpróbálnak megoldást találni, hogy ne sértsék meg a szankciókat, de valójában ezzel elismerték a szankciókat, mint legitim eszközt.

Ukrajna megszegi a részleges tűzszünetet

Trump másik kezdeményezése egy 30 napos moratórium volt az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra. Lavrov szerint 

Putyin azonnal beleegyezett, és elrendelte a vezérkari főnöknek, hogy még a levegőben lévő hét drónt is állítsák le, és ez meg is történt.

Moszkva azóta betartotta az ígéretet, de Lavrov szerint 

Ukrajna minden nap megszegi ezt, néhány kivétellel. A törököknek, az ENSZ-nek, az EBESZ-nek is átadtuk a dokumentációt az ukrán támadásokról. Vagy Zelenszkij ad parancsot ezekre, vagy hazudik róla. Ez tragédia

– zárta az interjút Szergej Lavrov.

Borítókép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Hakan Fidan török külügyminiszter az Antalya Diplomáciai Fórumon (Fotó: AFP)