A multipoláris világról tárgyalt a BRICS-csoport

Milyen hatással van a BRICS-országok közötti együttműködés a globális politikai rendre? Hogyan értékelik a résztvevők e szervezet jövőbeli szerepét a nemzetközi kapcsolatokban? Milyen kihívásokkal néz szembe a BRICS a bővítés és a tagállamok közötti ellentétek kezelésében? Többek között ezek a kérdések kerültek terítékre a Magyar Külügyi Intézet BRICS by bricks: Egy új világrend építése a kazanyi BRICS-csúcstalálkozón című panelbeszélgetésén, amelyen Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója és az Eurázsia Központ szakértője, Trembeczki Zsolt, az MKI kutatója, valamint Reile Zsolt, az MKI vezető kutatója vett részt Byrappa Ramachandra, az MKI vezető kutatója moderálásával.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök a BRICS-csúcstalálkozó alkalmával Kazanyban 2024. október 24-én. Fotó: AFP

Arra a kérdésre, hogy vajon miért akar Törökország a BRICS-hez csatlakozni, Reile Zsolt így fogalmazott: 

Törökország rugalmas lehet. Közeledhet a BRICS-hez, közeledhet Kínához, Oroszországhoz. Közben NATO-tag. Probléma akkor lesz, ha az amerikai–kínai verseny kiéleződik. Márpedig elég sokan ezt várják a jövőtől, s ha ez megtörténik, akkor ezeknek az országoknak, előbb-utóbb választaniuk kell, és elég nehéz lesz úgy választani, hogy egyszerre két széken ülnek. Szerintem nagyon óvatos lesz Törökország is, és ha van esetleg olyan EU-vagy NATO-tag, amely érdeklődne a BRICS iránt, ők is megfontolják, hogy egyáltalán érdemes-e arrafelé kacsingatni.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök a BRICS-csúcstalálkozó alkalmával Kazanyban 2024. október 24-én (Fotó: AFP)