Amerika menti meg Európa gázpiacát? Új üzlettel hoz a Shell LNG-t

Újabb többéves LNG-beszerzési szerződést kötött a Shell-lel, a MET Csoport nagykereskedelmi üzletága, a MET International. Bár a felek a mostani megállapodás mennyiségét nem hozták nyilvánosságra, a korábbi lépések alapján egyértelmű, hogy a MET folyamatosan bővíti amerikai LNG-portfólióját, és ezzel párhuzamosan terjeszti a Henry Hubhoz kötött árazási konstrukciókat is európai – köztük magyar – ügyfelei körében. Az üzlet az ellátásbiztonság mellett azt is jelenti, hogy az amerikai LNG cseppfolyósítási, szállítási és visszagázosítási többletköltségeinek árát is meg kell majd fizetni.

Több amerikai LNG-t hoz Európába a Shell Forrás: Shutterstock

A számok mögött egyértelmű irány rajzolódik ki

Az Európai Unió 2025-ben több mint 82,9 milliárd köbméter amerikai LNG-t importált, ami az uniós gázimport 26,4 százalékát, az LNG-behozatalnak pedig csaknem 58 százalékát adta.

Brüsszel és Washington 2025-ös kereskedelmi megállapodása kifejezetten számol az amerikai LNG, kőolaj és nukleáris energia európai beszerzésének további növelésével.

A MET a maga részéről 2025-ben 5,42 millió tonna LNG-t szállított 17 piacra, összesen 241 milliárd köbméter földgázzal kereskedve. Az amerikai kínálati oldal is bővül: az energiaügyi tárca adatai szerint júniusban napi 17,4 milliárd köbláb amerikai LNG hagyta el az országot, ami 28,3 százalékos növekedés egy év alatt.

Vámfenyegetés Washingtonból

A fejlemények fényében érdemes felidézni azt is, hogy az amerikai szenátus augusztus elején 86–11 arányban megszavazta a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett szankciós csomagot,

amely akár 100 százalékos vámot is lehetővé tenne azokkal az országokkal szemben, amelyek az öt legnagyobb orosz kőolaj- és földgázvásárló között vannak – és Magyarország jelenleg az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel.

A törvény alkalmazása azonban nem kötelező: a Fehér Ház belátása szerint vethetne ki másodlagos vámokat, és Donald Trump személyesen adhat felmentést az érintett országoknak. A képviselőházi szavazás sorsa egyelőre bizonytalan: Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szeptember elején jelezte, kétséges, hogy a novemberi félidős választások előtt egyáltalán sor kerül-e szavazásra, mivel demokrata és republikánus képviselők is aggódnak amiatt, hogy a javaslat túl nagy vámhatalmat adna Trump kezébe.

Magyarország ráadásul már rendelkezik egyfajta politikai előzménnyel: Orbán Viktor tavaly novemberi washingtoni látogatásán mentességet kapott az amerikai kormánytól az orosz energiaimportra vonatkozó szankciók alól, igaz, ez a felmentés egy évre szólt. A MET–Shell-üzlet ebben a kontextusban is értelmezhető: az amerikai LNG bővülő szerepe nemcsak piaci, hanem geopolitikai kényszerpálya is lehet azon uniós országok számára, amelyeket Washington az orosz energiaimport miatt vámmal fenyeget.

A gázársokk nem tűnik el, csak elrejtőzik

Az Európai Bizottság szerint február 27. és április 29. között 50 százalékkal ugrott meg az európai nagykereskedelmi gázár. Magyarországon a Bizottság térképe 45 százalékos emelkedést mutat, a 39 vizsgált ország egyszerű – nem uniós – átlaga 53,33 százalék volt – írja Sebestyén Géza egyetemi docens. Facebook-posztjában kifejti: a sokk mögött az iráni háború és a Hormuzi-szoros kiesése áll. A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerint a válság a világ LNG-kínálatának mintegy ötödét ütötte ki, ami miatt Európa és Ázsia ugyanazokért a szabad LNG-rakományokért licitál. Ezért a drágább gáz a fűtésszámlán túl az áramtermelésben, az iparban, a vegyiparban, a műtrágyagyártásban, a szállításban és végül az élelmiszerárakban is megjelenik. A bizottság 2026-ra már csak 1,1 százalékos uniós növekedést vár, az inflációt pedig 3,1 százalékra teszi. Magyarország kitettsége más jellegű, mert 2025-ben az importált földgáz 74 százaléka Oroszországból származott. Ez nem LNG-függés, mint Nyugat-Európában, de nem is immunitás. A lakossági árak védelme nem szünteti meg a drágább energia költségét, csak áthelyezi, hiszen megjelenik a vállalati marzsokban, a beruházásokban, az állami költségvetésben vagy később más fogyasztói árakban. Az EU-tagállamok 2026-ra már 14,5 milliárd euró új energiavédelmi intézkedést jelentettek be. Fizikai gázhiány ugyan nincs, az EU tavasszal és nyár elején sem volt közvetlen ellátási veszélyben, ám augusztus végére a TTF-ár ismét 70 euró/MWh fölé emelkedett. A cső tehát nem ürült ki, csak a benne lévő molekula lett brutálisan drágább – és ez a költség nem tűnik el, legfeljebb eldől, ki fizeti meg előbb: a fogyasztó, a vállalat vagy az adófizető.