Magyarországon még nem működik jól a „bűvös kör”

Hátrányos az intézményrendszer folyamatos változtatása, a stabilitás mindennél fontosabb az innováció támogatása tekintetében – hangsúlyozták a téma szakértői az Innováció és együttműködés – A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása című könyv budapesti bemutatóján. Cséfalvay Zoltán államtitkár arról beszélt, hogy nagyobb szerepet kívánnak adni a „gazelláknak” és a kockázati tőkének.

Az Európai Unió számára kiemelten fontos az innováció, a kutatás és fejlesztés bővítése, ebben nagyon jelentős feladatot kap a budapesti központú Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) – mondta Cséfalvay az EIT-nek a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó nemzetközi konferenciáján. Az EIT ténylegesen egy éve kezdte meg tevékenységét Budapesten. Az eltelt egy év eredménye három tudás- és innovációs közösség (KIC – Knowledge and Innovation Community) létrehozása volt, a KIC-ek neves európai egyetemeket, kutatóközpontokat és innovatív cégeket „hoznak össze” a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, az innovatív energia és az infokommunikációs technológiák fejlesztése témakörében.

(MTI)

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, az innováció jóval több annál, mint csupán egy technológiai fejlesztés. A magyar innovációpolitikában nagyon megragadt a Szilícium-völgy sikere, olyan értelemben, hogy ezt próbáljuk utánozni, ami nem biztos, hogy sikerülni fog – tette hozzá. Cséfalvay úgy látja, az innovációpolitika kapcsán óvakodjunk attól, hogy a kaliforniai modell túlságosan nagy hatást gyakoroljon ránk.

A való életben az ipar adja az innováció hajtóerejét, enélkül könnyen elveszhetnek az újdonságok – tette hozzá. Példaként hozta föl, hogy amennyit a hazai gyógyszeripar K+F-re fordít az több, mint a magyar állam hasonló kiadásai – mutatott rá az államtitkár. A lényeg az az innovációban, hogy tudás megy be az egyik oldalon, míg a másikon pénz jön ki – vélte Cséfalvay. „Az lenne a jó, ha ennek a rendszernek a bűvös körét hoznánk létre, ami egyelőre nem működik Magyarországon.” Az államtitkár szerint a korábbi intézmény- és finanszírozási rendszer alapvetően rossz volt, mert a tervezéstől a lebonyolításig minden egy szervezethez tartozott, ami magában hordozta a visszaélés lehetőségét.

Az innovációs alap kapcsán elmondta, hogy előre bevállalt tételek voltak benne, amire nem volt fedezet, ami egyértelműen a pénzügyi menedzsment visszásságait mutatja. „Aki pályázott és tette a dolgát, az ártatlan, mert a szisztéma volt a rossz.” A jövőbeli tervek kapcsán Cséfalvay kijelentette, hogy a nagyobb szereplők (a „gazellák”) és a kockázati tőke átfogóbb bevonását szeretné elérni. Terveik szerint június végére elkészül a finanszírozási rendszer átalakítása, és augusztus-szeptembertől begyűjtik azokat a javaslatokat, amelyek szerint jövőre egy normális szisztémával tudjunk elindulni – hangsúlyozta az államtitkár.

A stratégiaalkotás alapja lehet a kiadvány

Imre József, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezetője, egyetemi tanár előadásában elmondta, a most megjelent mű a jövőbeli stratégiaalkotás alapja lehet. Rámutatott, hogy az új kormányzat új filozófiával és struktúrával készül a következő időszakra, amihez a hazai K+F+I rendszert is át kellett alakítani. Létrejött a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, amely alatt helyezkednek el a minisztériumok és a társadalmi és háttérszervezetek, többek között a Magyar Rektori Konferencia is – tette hozzá. Imre elmondta az NIH közreműködik az innovációpolitika kidolgozásában, ösztönzi a kkv-k innovációs tevékenységét, és segíti a K+F-eredmények hazai és külföldi piaci hasznosítását. Három pilléren nyugszik az NIH tevékenysége, ezek az elemzés, a nemzetközi együttműködések és az innovációmenedzsment – mutatott rá a főosztályvezető.

Növelnék a kockázati tőke szerepét

Imre elmondta, hogy a hivatalnak megfelelő partnereket kell találnia az innovációs stratégia megalkotása során. A regionális innovációról kijelentette, hogy ott a helyi felsőoktatási intézményekre és fejlesztési ügynökségekre lehet támaszkodni. Az Új Széchenyi-terv által megjelölt kiemelt fejlesztési területek kapcsán ki kell alakítani azokat a formákat, amelyekkel ezek megvalósíthatók lesznek – tette hozzá. Imre beszámolt arról is, hogy az NIH egyik fő területe egy, a hazai K+F+I-rendszerbe illeszkedő információs és elemző bázis létrehozása.

Az innovációmenedzsment területén el kell érni a vállalkozásokat, segíteni a technológia transzfert, az üzleti hasznosítást is be kell mutatni – hangsúlyozta az egyetemi tanár. – Az NIH emellett törekszik arra is, hogy növelje a kockázati tőke befektetéseket is. Természetesen egy átalakulás folyamatában van a hivatal, de bízom benne a jövőben sikerül hatékonyan megvalósítani a kitűzött célokat – zárta előadását.

Mégse vagyunk annyira lemaradva

Varga Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatója előadásában arról beszélt, hogy a helyi agglomeráció nagyon fontos szerepet játszik a K+F termelékenységében az alkalmazott kutatások tekintetében. Rámutatott arra is, hogy London és környéke, Dél-Németország, Finnország a vezető az alkalmazott kutatások tekintetében Európában, de Budapest és környéke sincsen nagyon lemaradva.

A tudományos kutatások kevésbé koncentráltak Európában, a Dél-Alföld és a Nyugat-Dunántúl sincsen nagyon lemaradva – tette hozzá. Ha támogatjuk a K+F-et akkor regionális szinten pozitívan hat a szabadalmakra és a publikációkra – állapította meg az egyetemi oktató. „Ha külföldi egyetemekkel vagyunk kapcsolatban, és ők kapnak kutatási pénzeket, az a magyar egyetemekre is hatással van, ha létezik együttműködés.”

Átfogó szerkezetre van szükség

Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem tanára arról beszélt, hogy az innováció kutatása a nyolcvanas években indult el, majd a kilencvenes években a városok innovációs potenciáljával foglalkoztak. A nagy áttörés 2000-től látható, amikor a regionális innovációs stratégiák összeállítása elkezdődött, majd a klaszterizációs folyamat, amely az innovációs terek összehasonlítását jelenti – tette hozzá. Rechnitzer rámutatott arra is, hogy egyre nagyobb szerepe van a városi innovációk esetében a szervezeti kapcsolatoknak. 40-45 város alkalmas hazánkban, amely képes innovációra és nyolc nagyváros esetében figyelhető meg kisugárzó hatás – hangsúlyozta a kutató.

Olyan intézményrendszerre van szükség, amely az egyetemi asztaltól a termelésig segíti elő az innovatív termékeket – mutatott rá a szakértő. Rechnitzer szerint ez rendkívül bonyolult dolog, és ennek a finanszírozása rendívül drága, és többek között Hollandiában sem egyszerű ennek a megoldása. Az eredményekről az egyetemi tanár elmondta, hogy több magyarországi régióban jelentősen növekedett a K+F-ráfordítások aránya, többek között a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön. Szerinte mindenképpen hátrányos az intézményrendszer folyamatos változtatása, a stabilitás mindennél fontosabb.