A barlangok védelme és a bírósági törvény is terítékre kerül

Az Országgyűlés jövő heti, kétnapos ülésén megkezdődhet a bírósági és az ügyészségi törvény új alaptörvénnyel összefüggő, a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárát érintő módosítása, a Fidesz ugyanis a házbizottság csütörtöki ülésén kérte, hogy a tervezett napirend hétfőn egészüljön ki ezen, egyelőre még nem benyújtott javaslatok tárgyalásával.

Az előterjesztések annak kapcsán kerülnek a Ház elé, hogy az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya; a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül e szabály alól. A bírák és az ügyészek a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak.

Az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottsági tanácskozást követően arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Fidesz szintén a jövő héten tűzné napirendre az alkotmánybírók jelölésével foglalkozó eseti bizottságról szóló határozat módosítását annak érdekében, hogy a testület tevékenységét terjesszék ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnökjelöltjének megválasztására is. (Erre amiatt van szükség, mert a bizottság eddig – a hatályos alkotmánynak megfelelően – csak a tagokra tett javaslatot, fideszes képviselők azonban a közelmúltban olyan indítványt terjesztettek a Ház elé az Ab-ról szóló jogszabály és az alkotmány módosítására, hogy az Ab már szeptember 1-jétől legyen 11 helyett 15 tagú, és ugyanekkor lépjen hivatalba a testület parlament által megválasztott elnöke. A Háznak a tagokat július 31-ig kell megválasztania, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt kell választania.)

Az Ab létszámának növeléséről az új alaptörvény rendelkezik, ahogyan arról is, hogy az Ab elnökét ezután a parlament választja a testület tagjai közül; ez eddig a bírák joga volt.

Hatórás vita az ÁSZ-ról

Altorjai Anita elmondta, hogy hétfőn lesz a záró szavazása többek között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatnak, az államadósság elleni alap létrehozásáról szóló indítványnak, valamint a sporttörvény módosításáról szóló előterjesztésnek. A határozathozatalok után megkezdődik az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényjavaslat vitája, hatórás időkeretben. Ezt az előterjesztést az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként a gazdasági és informatikai bizottság nyújtotta be.

A tervek szerint idén július elsején életbe lépő törvényre vonatkozó indítvány értelmében a számvevőszék tevékenységében „új hangsúlyokat kap” a költségvetés véleményezése, figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozóan bevezetendő szabályaira; az ÁSZ-nak tanácsadó-javaslattevő funkciója is lenne, amelynek keretében az ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítva segítené az Országgyűlés munkáját; az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben az ÁSZ nem rendelkezne közvetlen szankcionálási lehetőséggel, ugyanakkor kezdeményezheti „a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást” az erre jogosult szervnél.

A sajtófőnök beszámolt arról, hogy a Fidesz azt is kezdeményezte: a hétfői napirend egészüljön ki azzal a fideszes javaslattal, amely vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálása érdekében. Napirend-kiegészítést kért a vezető kormánypárt a közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos javaslat, a természetvédelmi törvény barlangok védelmét szolgáló módosításáról szóló indítvány, valamint a közbeszerzési törvény módosításának általános vitája kapcsán is. A kormány jelezte, hogy a közeljövőben benyújtja és a június 6–7-i ülésen kéri tárgyalni az egyes közlekedési tárgyú törvényeknek – többek között a műszaki mentés szabályait is érintő – módosítására, valamint az atomenergiáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát.

(MTI)