A műfajok eltűnőben vannak – Válságban a média?

A műfajok lassan eltűnőben vannak, a sajtóban az egyéni hitelesség megnövekedett szerepe folytán pedig a hír egyre erőteljesebben keveredik a véleménnyel – summázta a mai médiahelyzetet Borókai Gábor (Heti Válasz) a siófoki Média Hungary-konferencia egyik fórumán kedden. • Az uniós elnökségünk alatt létrejön a digitális archívum

MNO
2011. 05. 03. 17:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borókai Gábor a konferencia Rendszerváltás a médiában című fórumán kifejtette, a médiát jellemző zűrzavart az is jól mutatja, hogy amikor a sajtóorgánumok reprezentánsai összejönnek azzal, hogy együtt készítsenek egy újságírói kódexet, még azt is nehezen tudják tisztázni, hogy mi is az a sajtó, s ki is az az újságíró. Álláspontja szerint viszont nem a politika a főbűnös abban, hogy a hír és vélemény egyre kevésbé különül el, hanem a gazdasági szereplőkre hívta fel a figyelmet.

Módos Márton (InfoRádió) úgy látta, az egész konferencia egyik legfontosabb kérdése: ki fog a hírért fizetni? Az, hogy a minőségi tartalomért ma hogyan lehet bevételhez jutni, hiszen egyre gyengébb a kapcsolat a hírelőállító és fogyasztó között, s ennek a leginkább az internet az oka.

Az egész világ keresi a választ

Csermely Péter (Magyar Nemzet) szerint az a kérdés, hogy ki fog fizetni az interneten keresztül szabadon terjedő hírekért, egy olyan alapkérdés, amelyre ma még az egész világ keresi a választ, és „elég reménytelennek tűnik a helyzet”. Álláspontja szerint abban lehet bízni, hogy az idő múlásával talán kedvezőbbre fordulnak a viszonyok. Példaként említette, hogy húsz évvel ezelőtt „hülyének nézték”, aki számítógépes szoftverért fizetett, és nem másolta azt. Ebben az ügyben azóta gyökeres változás állt be, mert a szoftvergyártók megtalálták a megfelelő ösztönzőket. Persze az még kérdés, hogy az internettel kapcsolatban milyen ösztönzőkről lehetne szó – tette hozzá.

Németh Marika (RTL Klub) úgy látja, nincs realitása, hogy a fogyasztók fizessenek a hírekért, s bármilyen tartalmakért. Ha mégis akadna fizetőképes piaci kereslet, az csak a gazdasági hírek iránt lenne – vélekedett. Csermely Péter is osztotta a véleményt, hogy Magyarországon nem fizetnek az internetes hírért, tartalomért. Az első, aki megteszi, hogy fizetőssé teszi a szolgáltatásait, az alulmarad a versenyben, az pedig, hogy egyszerre lépjen mindenki, elképzelhetetlen – fejtette ki. Németh Marika szólt arról is, hogy a fiatalok jellemzően az internetről és a közösségi portálokról szerzik az információkat, ugyanakkor az idősebb korosztály továbbra is szeret televízióban híradót nézni, mert ott kap egyfajta szűrést a napi híráradatból, így nem neki kell szelektálnia. Mint mondta: ez a helyzet tartósan így marad.

Gíró-Szász András (Századvég) jelentősnek nevezte azt a változást, hogy ma már a bulvárt, az üzleti vagy politikai hírt nem annak alapján osztályozzák, jó vagy rossz, hanem annak alapján, hogy belefér-e abba a képbe, amit az adott cég, politikai erő vagy személy képvisel.

Erősödik az államkapitalizmus

Borókai Gábor szerint a konferencia mottója – az, hogy a pénz beszél – a piaci médiavilágra igaz. A globális kapitalizmussal szemben ugyanis egyre inkább erősödik az államkapitalizmus. Nemcsak Kínára kell gondolni – fejtette ki –, hanem Európára is, arra, hogy miként erősödnek meg a nemzetállamok, s hogyan próbálják meg a médiát és a közszolgálati médiát is befolyásolni. „Úgy látom, hogy ez a konferencia csak a kereskedelmi média feladatáról meg jelentőségéről kíván beszélni, és nem akar beszélni a közszolgálatról, miközben annak is nagyon fontos szerepe kell, hogy legyen a jövőben” – tette hozzá.

Csermely Péter szerint jelenleg a többség által nézhetetlennek tartott vagy elérhetetlen csatornák visznek el olyan sportmérkőzéseket, amelyek az egész országot érdeklik. Könnyen lehet, hogy az unió is ki fogja mondani, hogy ezeken a területeken is a piaci verseny elvének kell érvényesülnie – fejtette ki.

A tartalom rovására mehet

Módos Márton szerint hosszú távon komoly kérdésként vetődik fel, hogy a hirdetők ki tudják-e kerülni a tartalmat. Jelenleg minden ország médiapiacát javarészt a hirdetők tartják el, ezért veszélyes tendenciának nevezte, hogy a tartalom nem is szükséges már a hirdetőknek ahhoz, hogy a hirdetésük eljusson a fogyasztókhoz. „Ez a tartalom rovására mehet, ami főleg a kisebb nemzeteknél fog nagyon nagy problémát okozni” – véleményezte. Álláspontja szerint hosszú távon odáig jutunk, hogy a komoly, minőségi tartalmakra kizárólag az államok fognak pénz áldozni. Kérdésesnek nevezte, hogy lehet-e olyan szabályozást alkotni, amely megakadályozza, hogy pénzt vegyenek ki a hirdetési piacról minőségi tartalom közbeiktatása nélkül. Borókai Gábor szerint sokkal veszélyesebb, hogy a hirdetők nem megkerülik a tartalmat, hanem tartalmat vásárolnak, s ezzel torzítják a közvetített információk hitelességét.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.