Deutsch: Nehéz lesz a horvátok bejuttatása

Nehéz feladatot vállalt magára a magyar EU-elnökség, amikor célul tűzte ki a horvát csatlakozás céldátumának megjelölését a magyar soros elnökség végéig – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorában Deutsch Tamás, az Európai Parlament (EP) fideszes képviselője.

A politikus arról is beszélt, hogy miért és hogyan fontos a Duna-stratégia megvalósítása a Kárpát-medence és a tágabb, érintett térség számára. Az EP-képviselő ma Vukováron részt vesz egy, a Duna-stratégia kérdéseiről szóló kerekasztal-beszélgetésen, ahol ismerteti a stratégia lényegi elemeit.

Közismert tény, hogy a magyar EU-elnökség kiemelt célja volt, hogy az elnökségünk végéig, június 30-ig az Európai Unió végső, egyértelmű jelzést adjon Horvátországnak arra, hogy megvan a horvát csatlakozás céldátuma. A magyar elnökség ezzel nagyon nehéz feladatot tűzött ki maga elé – nyilatkozta Deutsch Tamás a Reggel a Dunán stúdiójában. A politikus szerint azért nehéz cél Horvátország „bejuttatása”, mert már az európai közösség 2004-es bővítését megelőzően is aggódott a régi tagországok közvéleménye a bővítés miatt; most pedig attól tartanak a tagállamok polgárai, hogy a további bővítés újabb nehézségeket jelenthet az EU számára, véleményük pedig igenis befolyásolja a kormányaik álláspontját.

„Hogy tehát ezt a nehéz feladatot milyen módon és mértékben tudja a magyar elnökség teljesíteni, az még a soros elnökségből hátralévő másfél hónap nyitott kérdése. A feladat, a cél teljesen egyértelmű – a jelek hétről hétre változnak, hol biztatóbbak hol kevésbé biztatóak. Egy bizonyos: Horvátország alkalmas, kész az uniós csatlakozásra, az Európai Parlament egyértelműen a horvát csatlakozás mellett kötelezte el magát; az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak kell még feladatokat elvégezni – én bizakodó vagyok” – nyilatkozta a Reggel a Dunán stúdiójában.

A stratégia összehangolja a fejlesztéseket

A Duna-stratégia kapcsán – ami a magyar uniós elnökség újabb prioritása – Deutsch Tamás kijelentette: immár a stratégia végrehajtási szakaszához ért el a magyar elnökség. „Alig másfél-két héttel ezelőtt Budapesten került sor arra a tanácskozásra, ahol a stratégia által érintett uniós és nem EU-tag államok képviselői is részt vettek, itt voltak a horvát, a szerb vagy éppen az ukrán kormány képviselői is” – emlékeztetett a fideszes EP-képviselő. Felidézte: a Duna-stratégia lényege az, hogy Európában – egy tizenkét országot és száztizenötmilliónál is több európai polgárt felölelő térségben – összehangoltak legyenek azok a fejlesztések, amelyeket eddig külön-külön, esetleg két vagy három ország együttműködésében hajtottak végre.

E körbe sorolta Deutsch Tamás a közlekedési, a környezetvédelmi fejlesztéseket vagy a kulturális kapcsolatok fejlesztését. „Ez is komoly lehetőséget jelent a délkelet-európai vagy a dél-balkáni országok esetében az uniós csatlakozás feltételeinek erősítésére” – tette hozzá az EP-képviselő. A Kárpát-medencében pedig a tekintetben jelent óriási lehetőséget a Duna-stratégia megvalósulása, hogy ennek révén a Magyarország számára mindig is fontos szomszédságpolitika terén olyan fejlesztéseket lehessen végrehajtani, melyek erősítik például a horvát–magyar viszonyt; továbbá jó lehetőséget kínál a határokon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok erősítésére is.

(Duna TV)